Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.

Ülésnapok - 1881-55

LV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 32.5 Zichy Ferraris Lajos gr. jegyző (olvassa a 23. §-í). Pongráez Emil b.: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! (Halljuk/) Tudvalévő dolog, hogy egyátalán nincsenek oppositionalis velleitásaim, de azért kénytelen vagyok kijelenteni, hogy a törvényjavaslatnak ezt a szakaszát sem fogadhatom el. (Halljuk! Halljuk!) Ezen szakasz határozataiból — a törvény egyéb intézkedéseivel szemben — hiányzik a büntetési sanctio conformitása. (Helyeslés.) Ha az eliszákosodott, erkölcsileg sülyedt paraszt a bírósághoz fordulna és sikerülne neki bebizonyítania, hogy a korcsmáros oly ügyetlen volt és a törvény tilalma ellenére zálog vagy kezességi szerződést kötött: mi a morális eredmény? A korcsmárost elitélik egy pár foriat büntetésre, és egy pár napi elzárásra. Ez nem büntetés tönkre tett existentiák, számos megsemmisített családi jólét miatt. A törvényjavaslat 1. §-a szerint >a ki oly kikötések mellett hitelez, melyek neki, vagy egy harmadiknak engedett túlságos mérvű vagyoni előnyök által az adósnak, vagy kezesnek anyagi romlását előidézni, vagy fokozni alkalmasak. hat hónapig terjedhető fogházzal és 2,000 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő;* — a falusi korcsmáros pedig, a ki roszlelküleg egész községet tényleg koldusbotra juttatott, a ki az iszákosságot és az azzal járó bűnöket meghonosította, s így nemcsak egyes ember jólétét tette tönkre, hanem egész családokét, — sőt egész néposztály vagyonát ravasz, aljas, önző módon megsemmisitel*o, annak erkölcseit megmérgezte : az 200 forintig terjedhető pénzbüntetéssel és legfeljebb 4 heti fogházzal büntettetik. Kérdem, ki érdemel nagyobb büntetést erkölcsi, közgazdasági és politikai szempontból, az uzsorás-e, a ki esetleg egy fővárosi uracsnak magas százalékra kölcsönöz pénzt, mely cselekedete alkalmas arra, hogy ennek anyagi romlását előidézze? vagy a falusi korcsmáros, ki a szegény parasztokat erkölcsileg, physikailag, anyagilag tönkre teszi? (Halljuk! Halljuk!) Egész néposztályról van itt sző, melynek nincs sem elég tapasztalata, sem elég érettsége, sem törvényismerete arra, hogy segíthessen magán. Magas állami érdek szól a mellett, hogy e népnek egészséges, természetes erkölcsi fogalmai megmaradjanak. Fontos feladata a törvényhozásnak, hogy e nép anyagi javulását, gyarapodását, elősegítse; a rationalis politika egyik postulatuma, hogy ezt a néposztályt minden veszedelmes befolyástól őrizze. Az államhatalom ingerentiája itt nemcsak jog, hanem kötelesség. (Ügy van!) Sok más esetben egyenes befolyást gyakorol a törvényhozás a nép alsó osztályának fejlődésére, a jelen esetben ez annál inkább szükséges, mert itt imminens veszedelem elhárításáról van szó. (ügy van!) Ha a korcsmai hitelből származó visszaéléseket meg akarjuk szüntetni: ne álljunk meg a czélhoz vezető ut felén, ne alkalmazzunk félrendszabályokat, hanem ragadjuk meg a bajt gyökerében. Minthogy átalánosan tudvalévő dolog, hogy a korcsmai hitelre az uzsora minden criteriuma sokkal jobban reá illik, mint bármily más káros hitelügyletre: szükségesnek tartanám, azon legveszedelmesebb következményeiben legkárosabb nemére, a törvényjavaslat 1. §-ában meghatározottbüntetés alkalmaztassék, tudniillik egy hónaptól hat hónapig terjedhető fogház, száz forinttól 2,000 forintig terjedhető pénzbüntetés. Szükségesnek tartanám, hogy a szolgabíró feljelentése alapján a közvádlő — a fennálló szabályok és törvényes gyakorlat értelmében, — hivatalból tartozzék eljárni. (Helyeslések.) A törvényjavaslatnak ezen szakaszát az előttünk fekvő szövegezéssel nem fogadom el, Patiler Tivadar igazságügyministep: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! Az 1. §. meghatározza az uzsora fogalmát, tényálladékát, kiszabja annak büntetését. A ki azt elköveti, akármily alakban, akármily módon, az azon büntetés alá esik, akár korcsmáros, akár más valaki. Itt nincs erről szó, hanem arról, hogy a korcsmai hitel kijátszása tehát annak a kijátszása, hogy ő nagyobb összegre ád neki, megfenyíttessék. Világosan mondja a 23. §. »A ki a 21. és 22. §. — most 22. és 23. §. — határozatainak kijátszása czéljából, valamely színlelt ügylet, váltó, vagy más kötelező irat alakját használja fel, kihágást követ el«. Tehát magában véve, a zálog és kezesség