Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.
Ülésnapok - 1881-55
326 LV. ORSZÁGOS ÜLÉS. semmis, és a ki ezen hitelösszegnek, mely a törvényben 'meg van állapítva, megszerzésére valamely színlelt ügyletet használ, az követi el ezen kihágást. Mert ha az uzsorának többi charakteristikái megvolnának, akkor a törvény átalános intézkedései alá esnék. Miután azonban már ezen ügyben felszólaltam, bátorkodom a méltóságos báró ur figyelmét a mi kihágási büntető törvénykönyvünk azon intézkedéseire felhívni, a melyek a részegségre vonatkoznak. Hazánkban is fenyíték alá vétetik a részegség; mert a kihágási törvény 84. §-a azt mondja: »84. §. A ki nyilvános helyen botrányt okozó részeg állapotban jelen meg: huszonöt forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő : 85. §. A ki mást korcsmában, vendéglőben, utczán, vagy más nyilvános helyen szándékosan lerészegit, továbbá, a kik szeszes italok elárusitásával iparszerűleg foglalkoznak és ezek megbízottjai, ha részegnek — noha ezek állapotát tudják •— még szeszes italt adnak, ötven forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. A pénzbüntetés száz forintig emelhető, ha a kihágás a tizennegyedik évet még be nem töltött kiskorú ellen követtetett el. Ha a kihágást oly egyén követi el ismételve, ki szeszes italok eladásával iparszerűleg foglalkozik, és e miatt már két izben büntetve volt, a mennyiben utolsó büntetésének kiállásától két év nem múlt el, üzlete folytatásától is, három hónaptól egy évig terjedhető időtartamra eltiltható.« Vannak tehát e tekintetben intézkedéseink, melyek, ha szorosan és szigorúan alkalmaztatnának, a bajnak legalább egyik ágát gyökeresen kiirthatnák. Miután pedig ezen szakasz itt csupán a korcsmai hitelre vonatkozik és azon összegig, mely itt meg van állapítva, való visszaélést korlátozza, én az ez ellen való büntetést arányosnak tartom, mert az uzsoráról egyátalában az 1. §. szól, én ennélfogva a szerkezetnek elfogadását kérem. (Elfogadjuk!) Elnök: Ha nincs, ki szót kíván emelni, marad a szerkezet. Zichy P. Lajos jegyző gr. (olvassa a 25 és 26. %-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak), Elnök: Ha nincs, ki szót kivan emelni, méltóztassanak azok, kik az imént felolvasott törvényjavaslatot mind béltartalmára, mind a már itt újabban elfogadott módosításokkal szerkezetére nézve elfogadják, ezt felállásuk által jelezni. (Megtörténik.) A méltóságos főrendek elfogadják, s erről a képviselőházat értesíteni fogják, egyúttal pedig a tett módosítások elfogadására felkérik. Van még a hármas állandó bizottság jelentésében foglalt egy határozat, melynek megvitatását és felvételét kéri a bizottság. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa): »Ezek után megjegyzi a bizottság, mikép nem kétli ugyan, hogy a jelen törvényjavaslattal a jelentkező társadalmi bajok elharapódzásának megakadályozására és orvoslására kezdeményezőleg fellépett kormány az e tekintetben még igényelt rendelkezések érvényre juttatása czéljából is javaslatait a maga idejében a törvényhozás elé juttatja. De másrészt nem kerülheti ki a figyelmet, hogy akkor, a midőn kétségtelen, hogy a váltó igen gyakran az uzsora lepléül használtatik fel, s arra utalja a hitelezőt ama körülmény, hogy a váltó abban a kiváltságban részesül, mikép ha az uzsora vétsége nem állapittatik meg, az 1877. évi VIII. törvényczikkbenmegszabottatbármily mérvben meghaladó s az adós romlásának alapját sok esetben megvető kamata birói védelemre tarthat igényt, s a váltó utókeltezhetése és ki töltetbetlensége mind oly mozzanatok, melyek végromlással fenyegetik a könnyelmű és tapasztalatlan adóst — az uzsoratörvény hatályosságának biztosítása czéljából komoly megfontolást érdemelnek a váltótörvény némely rendelkezéseinek megváltoztatására, illetve hézagainak pótlására irányuló nézetek. Midőn tehát a bizottság a fennebbi nézetek beható tanulmányoztatását a nagyméltóságú főrendiház utj án a kormány figyelmébe ajánlani javaslatba hozná, egyszersmind kéri annak is hangsúlyozását, mikép a visszásságok megszüntetése czéljából ép oly kívánatos, mint a kamatoknál az azokkal rokon természetű követelések rövidebb elévülésének szabályozása.* (Helyeslés.)
