Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.
Ülésnapok - 1881-55
320 LV. ORSZÁGOS ÜLÉS. folytán az eredetileg hitelezett értéken és annak járulékain tetemesen felül eszközölt végrehajtás kedvezőtlen kimenetele teljesen indokolatlanul vagyona nagy részétől, sőt több esetben teljes vagyonától, sokszor azt ép a hitelező kezeibe juttatva, mogfosztja; tehát a hitelezőnek juttatott vagyoni előny és annak 6% kamatai egyszerű megitélése, a kártérítési igény kizárása mellett az adós igazságos és méltányos igényeit és a humanismus követelményeit épen nem elégítené ki, a 8. § 2. pontjába rílleti< szó után eme kitétel: >az uzsoraügylet következtében szenvedett kárnak megtérítésén kivül« kifejezés annyival is inkább beiktattatni javasoltatik, mivel az által nemcsak a fennebb ecsetelt visszásságok szüntettetnek meg, hanem a hitelező egy bizonytalan terjedelmű kötelezettség teljesítésével lévén fenyegetve, adósát a végromlását megalapító, siettető, avagy eszközlő vagyoni áldozatoktól megkímélni, saját jól felfogott érdekében előre láthatólag iparkodni fog.« Elnök: Elfogadják a méltóságos főrendek a módositványt, melyet a bizottság ajánl? (Elfogadjuk!) A méltóságos főrendek elfogadják; kérem méltóztassék a szakaszt a hozott határozat szerint még egyszer felolvasni. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa) .8. §. Ha a büntető bíróság vádlottat az uzsora vétsége miatt elitéli, ítéletében semmisnek nyilvánítja azon ügyietet, melyben az uzsora tényálladékát ismerte fel; egyszersmind a megsemmisítés jogkövetkezményeit következőleg állapítja meg: 1. A hitelezőt illeti azon érték, melyet valósággal hitelezett. 2. Az adóst illeti az uzsoraügylet következtében szenvedett kárnak megtérítésén kivül azon vagyoni előny, melyet a valósággal hitelezett értéken felül akár maga, akár helyette más a hitelezőnek vagy az ő részére másnak a vagyonába juttatod, és ezen vagyoni előny értékének, a teljesítés napjától számítandó 6°/°-os kamatai. A mennyiben a fentebbi pontok szerint visszatérítendő összegek megállapítása a hitelező részére többletet eredményez, ezen többlet erejéig, az eredeti követelés fedezésére szerzett biztosíték érvényben marad. Elnök: Következik a 9. §. Zichy Ferraris Lajos gr. jegyző' (olvassa a törvényjavaslat 9. %-át és a hármas állandó bizottság jelentésének arra vonatkozó részét), Rudnyánszky József b. jegyző: E szerint az új 9. § következőleg szólana: Az uzsora vétsége miatt a büntető eljárásnak a sértett fél vagy házastársa, vagy a fölés lemenő ágbeli rokonok, illetőleg a gyám vagy gondnok feljelentése folytán van helye, s a közvádló a fennálló szabályok és törvényes gyakorlat értelmében jár el. Az indítvány a három évi elévülési határidőn belül az 1878. évi V. törvényczikk 112. §-ában előirt három havi határidő eltelte után is előterjeszthető és vissza nem vonható. Az új 10 § pedig ez lenne: >Ha az egyes községekben, vagy vidékeken az elszegényedés átalánosan mutatkozik és gyanu-okok merülnek fel az iránt, hogy azt az elharapódzott uzsora okozza, vagy más jelek az uzsora elharapódzására mutatnak, a közigazgatási bizottság az ügyállást megvizsgáltatja s ha a gyanút alaposnak találja, az igazságügyministerhez felterjesztést intéz, ki annak alapján az eljárást hivatalból elrendelheti.« Evvel kapcsolatosan bátor vagyok megjegyezni, hogy az indítvány elfogadása esetére, vagyis a fennebbi új 10. § felvétele folyományául a 10—26-ig terjedő szakaszok 11—27-tel jelölendők. Pauler Tivadar igazságügy minister: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! Itt nekem csak egy stylaris észrevételem van: t. i. minekutána a büntető törvénykönyv mindenütt, a hol a magánfél lép fel és a közvádlót arra szólítja fel, hogy aztán ő járjon el, az rínditvány* szóval él. Azt kérném tehát, hogy >feljelentés* helyeit tétessék >indítvány*. Kérem ezt annál inkább, mert a következő bekezdésben az mondatik, hogy *az indítvány a három évi elévülési időn belől stb.« Itt unditvány« mondatik, amott pedig >feljelentés*, az összhang kedvéért tehát kérem, hogy ott is az rínditvány« szó tétessék. (Helyeslés.) Elnök: Ezen irályi módosítással tehát a
