Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.

Ülésnapok - 1881-52

LIÍ. ORSZÁGOS ÜLÉS. 303 végrehajtásának az a következménye, hogy ezen hátralékok fejében ne csak a parlagon lévő szőlők vétessenek el, hanem egyszersmind az illető hátralékosnak más vagyona is, mely ulán ezen összeg fizetendő nem volt. Hogy mennyi lesz az e czímen leírandó összeg, azt ma még nem lehet megállapítani, mert csak a részletes felvételek után lesz constatálható. Hogy a törvényjavaslatban foglalt intézkedés az államra nézve valami nagy veszélylyel nem jár, azt már előre is jelezhetem, a veszteség legfeljebb csak annyi, hogy midőn az állam kifizeti a kamatokat és a törlesztési részleteket, neki lesz követelése, melyet több éven át fog majd az illetőkön behajtani. Az ügy most úgy áll, hogy az államot terheli 2.500,000 frt s ezzel szemben a hátralék körülbelől 4 millióra tehető, ma tehát az állam részére ezen követelés active áll. Hogy rniképen fog ez átalakulni a leirások által, ezt ma biztosan megmondani nem lehet, de abból, hogy ma active áll az állam, azon következtetés vonható le, hogy azon veszteség, mely ebből netalán az államot érni fogja, nagymérvű nem leend. Az ügy lebonyolítása szempontjából az állam kénytelen volt a törvényjavaslatban foglalt intézkedéseket a pénzügyi szempontokra és a hátraléki viszonyokra való tekintettel alkotni meg s azért kérem a méltóságos főrendeket, méltóztassanak a törvényjavaslatot elfogadni. (Helyeslés.) Zichy Nándor gr. : Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Én elvben és lényegében elfogadom a törvényjavaslatot, annál is inkább, mert midőn nem régiben a törvényhozás utján intézkedés történt e viszonyok szabályozására, magam voltam az, a ki jeleztem, hogy azon engedmények, melyeket a törvény azon alkalommal adott, nem lesznek elégségesek, hanem újabb intézkedésekről kell gondoskodnunk. Nézetem szerint jobb lenne ez alkalommal is tágabb keretben segíteni a bajon. Én szívesen elfogadom azon elvet, hogy a jelen tartozások commassáltassanak és új törlesztési rendszer hozassék be, mely ez ügyet végleg rendezni képes legyen. Van még egy másik elv is a törvényjavaslatban, melyhez szintén hozzájárulok s ez az, hogy a hol elemi csapások, vagy például a phylloxerapusztitások következtében a szőlők nem jövedelmeznek, a törvényhozás e viszonyokat szintén figyelembe vegye. Nézetem szerint ezen engedmény sokkal tágabb mérvben alkalmazandó, mert az elv sokkal inkább áll a szőlők után fizetendő adókra, minthogy itt nem annyira a tőke értéke, mint inkább az időközi jövedelem az, mely az elemi csapások által sújtátik. A törvényjavaslat 3. §-ának végbekezdéséből derült ki leginkább a helyzet visszássága, mert a ministér felhatalmaz tátik arra, hogy azon esetekben, a melyekben a szőlők parlagon hevernek, azoknak vált sági összegét leszállíthassa a viszonyoknak megfelelő mértékben. Az is természetes, hogy a tárgyat nagyobb értéken elárverezni, vagy megváltani nem lehet, mint a minővel tényleg bír. Ezen helyzet a jogi viszonyok közé nagy visszásságokat hoz be, minihogy a szőlőbirtokok nem azok kezén vannak, a kik eredetileg megváltották, hanem egyik kézről a másikra mentek át. A vevők ezen teherre figyelemmel voltak és csekélyebb áron vették meg a szőlőbirtokot, mint a minővel tényleg birtak. A megváltási kötelezettséget tehát az illető vevő a birtokkal együtt magára ruháztatta. Ezen helyzet a megváltás mérvére visszahat. Ezen törvénynek alkalmazása ezen szakaszra vonatkozólag felette nehéz. Az elvnek a törvényhozás utján való paragrafirozása és szabályozása lehetetlen, és azért helyesen történik az, hegy a ministernek bölcsességére utasittatik az ügy elintézése. Ezen körülményeket akartam felemlíteni indokolásakép annak, hogy mért járulok ily tágkörű meghatalmazás megszavazásához, ügy hiszem, hogy a törvényhozás, mikor ezen meghatalmazást adja, helyesen cselekszik, hogyha a tárgyalás folyamán a viszonyt, mely fennáll, határozottan megjelöli. Egyébiránt a törvényjavaslatot részemről, mint jeleztem, átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. Cziráky János gr.: Részemről szívesen hozzájárulok mindazokhoz, a mik részint a törvényjavaslat indokolásában foglalvák, részint pedig a most előttem szólott méltóságos urak által felhozattak. Megnyugtatásul, részben pedig