Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.
Ülésnapok - 1881-52
304 LII. ORSZÁGOS ÜLÉS. a létezhető kételyek eloszlatása végett akarom azt felhozni, hogy midőn itten a szőlőváltságra nézve ezen kedvezmények nyújtatnak, attól félni nem lehet, hogy azon föld, a meiy azelőtt mint szőlő volt megadóztatva, ha valami elemi csapás következtében többé szőlőt nem terem, az előbbi adóztatás alá essék, mert a művelési ágak változásává] a föld az egyik osztályból a másikba tétetik és ennek következtében máskép adóztatik is meg. Azt pedig nem lehet elhatározni, hogy azon föld, mely szőlő volt, örökké szőlő maradjon, valamint azt sem lehet kimondani, hogy a mi legelő és rét ma, az az maradjon ezentúl is. Azt hiszem tehát, hogy a dolog természetéből folyik a törvényjavaslatban foglal! intézkedés, mert különben nagy igazságtalanság volna, hogy egy elpusztított terrainum, a mely többé nem hozza be azon gyümölcsöt, a melyet azelőtt nyújtott, ugyanazon adóval terheltessék, mint azelőtt. Azt hiszem, hogy a nehézség önmagától megszűnik, a mit ö nagyméltósága e pontra vonatkozólag felhozott. Részemről a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. Szapáry Gyula gr. pénzügyininister: Tökéletesen helyeslem Zichy Nándor grőf urnak azon észrevételét, hogy szokatlan eljárás az, hogy a minister ruháztassék fel, hogy leírásokat eszközöljön. Én is meggondoltam a dolgot, mielőtt ily tágkörü felhatalmazást kértem a törvényhozástól. De ezen esetben nagy költség és nagy időveszteség nélkül ezen eljárást máskép létesíteni alig volt lehetséges. A vidéki érdekeltség, vagy a közigazgatási bizottságokra ezen ügy elintézését, felfogásom szerint nem lehetett ruházni, mert az illetők nehezen bontakozhattak volna ki a helyi befolyások alól és hiányzott volna az egyöntetűség, a mely ezen ügyeknél szükséges. Visszamenni pedig azon eljárásra, mely a müvelet megkezdésekor követtetett, hogy t. i. újabb becslések történjenek, nagy költséggel járna, és elhalasztaná a lebonyolítást, a mi az illetőkre nézve még nagyobb kárral járna. Mindezeknél fogva kérem, méltóztassék a ministernek a kért felhatalmazást megadni annyival inkább, mert azon nagy nyilvánosságnál fogva, melylyel ezen ügy kezeltetik, mind az érdekelteknek, mind a törvényhozásnak módjában van hozzá szólni. (Helyeslések.) Zichy Nándor gr.: Félremagyarázott nyilatkozatom helyreállítása végett kívánok egy megjegyzést tenni, mert nagy súlyt fektetek annak szavaira, a kinek részéről ez történt. Én nem azt difficultáltam, hogy ezen intézkedés történik, hanem épen, mert ilyen viszonyokra és kivált a phylloxera pusztításaira nézve tétetett intézkedés, mert ez figyelembe veendő és nagyobb mértékben igényel figyelmet oly körülmények között, a hol a jövedelem megadóztatásáról ,yan szó: erre akartam a figyelmet felhívni. A mi pedig azon kérdéseket illeti, hogy egyes esetekben ugy is kiesik a művelés sorából és más mivelési ágba sorozandó a terület: az azért nem alkalmazható, mert az különben is meg szokott történni. Tehát, hol a jövedelem véglegesen megszűnik azon intézkedések folytán, melyek a phylloxera kiirtására tétetnek, ott az igen helyén van. Elnök: Ugy hiszem, kimondhatom, hogy a méltóságos főrendek a törvényjavaslatot átalánosságban elfogadják. Nyáry Jenő b. jegyző (olvassa a törvényjavaslat cztinét és 1—5. §§-ait, melyek változatlanul elfogadtatnak). Elnök: Ha nincs, a ki szót kívánna emelni, méltóztassanak azok, a kik a felolvasott törvényjavaslatot ugy béltartalmára, mint szerkezetére nézve elfogadják, azt felállásukkal jelezni. (Megtörténik.) A méltóságos főrendek elfogadják és e felöl a képviselőházat értesíteni rendelik. Következik a pénzügyi bizottság jelentése a hadmentességi díjról szóló törvényjavaslat tárgyában. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a bizottsági jelentést). Szapáry Gyula gr. pénzügy minister : Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! A mint ezen törvényjavaslat benyújtásával mutattam, a kérdésben lévő adót igazságosnak tartom, igazságosnak tartom azt, hogy az állampolgároknak egy része vérével, életével áldozván a a hazának, azok, a kik valamely csekély testi
