Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.

Ülésnapok - 1881-52

LIT. ORSZÁGOS ÜLÉS. 297 Vannak takarékpénztárak, melyek e tekin­tetben példásan járnak el és a melyeknek nem­csak forgó tokéjük van, hanem nevezetesebb mennyiségű péüzösszegek állnak rendelkezésére a végből, hogy szükség esetén felhasználhassák. Az 1880. év végén az első hazai takarékpénz­tár 56.828,000 írt tőkét kebelt és értékpapírok­ban ekkor ezen pénzintézet 39.000,000 írttal birt, a mi a betéteknek több mint felét teszi. Ezenkívül ezen pénzintézet más intézkedéseket is tett, hogy soha pénzszűkében ne lehessen. Vannak, mint az évkönyv is mutatja, számtalan takarékpénztárak, melyek ilyen intézkedésekről nem gondoskodnak, mert kevés kamatot lehetne különben szedni. Ad summum 1%-kal lehet felülmúlni azon jövedelmet, a melyet a taka­rékpénztár maga adni kénytelen a betevőknek. Ezeket a méltóságos főrendek előtt el­mondani czélszerünek tartván a törvényjavaslatot, részemről átalánosságban elfogadom. (Helyeslés.) Pongrácz Emil b.: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! Csak egészen röviden kívánok az előttünk fekvő törvényjavaslathoz hozzá szólni. (Halljuk!) Az államháztartás szükségleteinek folyto­nos emelkedése arra indítja kormányunkat: hogy újabb adótárgyakról gondoskodjék. Az ingatlan vagyon az adózás képességé­nek végső határáig meg van terhelve s így annak újabbmegadóztatására gondolni sem lehet; (ügy van!) a kereset minden ága jelentékeny mértékben hozzájárul a közterhek viseléséhez; — a socialis törekvés oda irányul: hogy a nép alsó osztálya — a mennyire lehet — felmen­tessék az adóterhek alól; — a megadözás rendszerében csupán a töke van hátra, melyet az eddiginél nagyobb adó alá lehet vonni. Midőn az ingó tőkét megadóztatjuk: a kor áramlatának teszünk eleget. A töke kamatainak megadóztatása különféle formáiban, a modern adótörvény-alkotás egyik problémáját képezi. Pénzügyi kormányzatunknak e törvény­javaslatnál az a czél lebegett szemei előtt: hogy jövedelmet húzzon oly adótárgyból, mely eddigelé kis mértékben volí megadóztatva. Igazságos és méltányos, hogy oly állam­ban, hol minden jövedelemadó alá esik: a FŐSENDI XAPLÓ. 1881—84. I. KÖTET. takarékpénztári betétek kamatai is megadóz­tassanak; — annálinkább, mert a törvény­hozás már az 1868: XXVI. t.-cz.-benkimondotta: hogy minden kamatjövedelem adó alá essék. Egyébiránt tudvalévő dolog, hogy a pénzinté­zeteknél elhelyezett tőkék jövedelme eddig is meg volt adóztatva 37°-kal bélyegilleték czí­mén; a törvényjavaslat tehát csak ezen adónak 7°/o-kaí felemelését kívánja tőkekamat és jára­dékadó czímén. Fennáll az adónak ez a neme más álla­mokban is, a nélkül, hogy ott a takarékos­ságra való hajlam csökkent volna; — nálunk ettől annál kevésbbé lehet tartani, mert a takarékosságra való hajlam még csak szórvá­nyosan jelentkezik, annak kifejlődése a jövő reményei közé tartozik. Köztudomású dolog, hogy a takarékpénz­tárakban elhelyezett tőkék után járó kamatok legnagyobb részét — mintegy 80 perczentjét — ki sem veszik, hanem tőkésitik és tovább ka­matoztatják; a miből nyilvánvaló, hogy ez az új adó nem oly tökéket érint, melyek az élet fentari ására, vagy üzletek folytatására szük­ségesek. A ki valamely unalmas órájában kezébe veszi a »Compass<-t, láthatja belőle: hogy több oly takarékpénztár van, mely a befizetett részvénytőke után 50. 60, sőt 80'A-nyi oszta­lékot fizet; csak 50 olyan takarékpénztár van az egész magyar birodalom területén, mely 10o/o-nál kisebb, 123 pedig olyan, mely 207 -nál nagyobb oszialékot fizet részvényeseinek. Méltányos kívánság az állam részéről, ha ily intézetektől — melyek a náluk elhelyezett tőkékkel gazdag üzletet csinálnak, s nagy oszia­lékot adnak, — ennek egy kis hányadrészét az állam czéljaira követeli, (ügy van!) Mint minden törvényjavaslat ellen, ugy ez elien is emeltek recriminatiókat, de nem a fővárosi takarékpénztárak — melyeknél az összes betétek egy harmadrésze fekszik, — hanem a vidéki takarékpénztárak; a mi azt mutatja: hogy e törvényjavaslat egyátalán nem fenyegeti a takarékpénztári üzlet princípiumát, vagy lényegété (ügy van!) Minthogy minden új adó — a mely nem nyugszik teljesen positiv alapon, — csak ex­38

Next

/
Thumbnails
Contents