Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.
Ülésnapok - 1881-52
294 LII. ORSZÁGOS ÜLÉS. pénztárak kezelését bízta az összes postai hivatalokra, így keletkeztek a postatakarékpénztárak Angliában. Hogy milyen eredményök volt a postatakarékpénztáraknak, azt két körülmény igazolja. Egy év alatt ugyanis 173 takarékpénztár működését beszüntette, 173 takarékpénztár liquklált; és a postatakarékpénztárak 76 millió forintnyi betétet kaptak. Hogy mi lett azután ezen takarékpénztárakkal, arról szólni még lesz alkalmam. Francziaországban szintén csak magántársulatok utján keletkeztek takarékpénztárak; olt azonban a bevett szokáshoz képest a kormány ezen társulatok felett felügyeletet gyakorolt. De még egy lényeges körülmény állott be Francziaországban, t. i. a takarékpénztári betételek a kormánynak jótállása mellett, a posta közvetítésével látra fizettettek vissza. A kormány kikötött 4'Vo-os kamatot, a melyből a provincziákban a társulatoknak V^/o-ot lehetett kezelés fejében levonniok, Parisban pedig ez a kezelési díj 3 ,A 0 /°-ra ment. így működtek a takarékpénztárak Francziaországban és nevezetes czélokat értek el, a melyeket később ismertetni lesz alkalmam. Magyarországban a takarékpénztárak keletkezése és működése egészen más irányú. Megemlítendő itt, hogy 1821-ben Bécsben keletkezett egy takarékpénztár, a mely ugyanazon alapra volt fektetve, a melyen annak idején Angliában és Francziaországban alakultak a takarékpénztárak. Ezen takarékpénztár két expositurát állított fel Magyarországon. Egyet Pozsonyban, egyet Temesvárott. Ezen expositurák feladata nem volt egyéb, mint 5 napon át bevenni a bevételeket és a 6-ik napon azokat Bécsbe küldeni. Üzletről, kölcsönről vagy segélyről ezen exposituráknál szó sem lehetett. Ezen expositurákat azonban a bécsi takarékpénztár már- 1841-ben beszüntette. Magyarországon 1840-ben semmiféle pénzintézet nem létezett. Azt, hogy nem létezett, leginkább indokolta az, hogy nem volt törvény, a mely ezen intézeteknek keletkezését előmozdította volna. Egyébiránt mindazon törvények, a melyek hitelről szólnak, vagy a melyek a hitelre vonatkoznak, csakis az 1840-iki országgyűlésnek köszönik eredetöket. 1840 után, mikor megvolt már. azon keret, a melyen belül mozogni lehetett, Pest megyében, Fáy Andrásnak vezérlete mellett és indítványozására, valamint Simoncsits alispánnak közreműködésével keletkezett a legelső takarékpénztár Magyarországon. Ezeknek példáját követték tekintélyes és tiszteletreméltó polgárok Pozsonyban. E két takarékpénztár volt az első Magyarországon, a melyhez a szükséges pénzalapot részvények kibocsátása utján teremtették elő. Az alapítók szeme előtt legtávolabbról sem lebeghetett az. hogy ez valami nagy hasznot, nyújtó vállalat legyen. Kényszerűségből kellett ezen vállalatokat részvényekre alapítani, mert másképen a szükséges pénzt előteremteni nem lehetett. Ezen takarékpénztárak működése különbözött azon takarékpénztárakétó], a melyeket az imént érintettem. Czéljuk azoknak kizárólag philantropicus volt. Nálunk is ezen czélt akarták elérni épugy, mint Francziaországban és Angliában. Azonban nálunk semminemű pénzintézet nem létezett és igy mi volt természetesebb, mint az, hogy midőn ottan a legszegényebb osztály elhelyezte megtakarított összegeit, nálunk egy más, a vagyonos osztály volt az, mely a takarékpénztáraknál helyezte el tőkéit így történt, hogy nálunk ezen takarékpénztárak, melyek azon időben keletkeztek, túl voltak halmozva tőkével annyira, hogy valóban gondot okozott ezen tőkéknek hasznos és biztos elhelyezése. A kényszerűség tehát rávitte a takarékpénztárakat, hogy oly üzletekre is adják magukat, melyeket más országokban a bankok végeznek, így lettek a magyarországi takarékpénztárakból, akarva nem akarva, valóságos bankok. Mivel pedig a bankok csak ott működhetnek eredménynyel és ott csinálhatnak üzleteket, a hol kereskedés létezik, erről pedig akkor még nálunk szó sem volt, —- a takarékpénztárak Pozsonyban pl., mikor a kereskedelmi viszonyok silányak voltak, habár azok ma sem valami fényes fokra emelkedettek, — kénytelenek voltak ingatlan jószágokra, házakra és földbirtokra adni kölcsönöket és igy akarva nem akarva belevágtak a hypothecarius intézetek hatáskörébe is.
