Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.
Ülésnapok - 1881-52
£.11. ORSZÁG GOS ÜLÉS. £95 Hármas volt tehát czélja és működési köre ezen intézeteknek. Először philanthropicus, azután bank — és végre hypothecarius bank működés. Ezt ha tekintetbe veszszük, természetesnek fogjuk találni, hogy azon tőkék, a melyek odaszivárogtak, más természetűek voltak, mint Angliában vagy Francziaországban. Azok nem a szegényebb, haijejn a vagyonosabb osztály tőkéi voltak. Ha igazolhatja ezt valami átalában, ugy igazolják ezt a számok. Bátor leszek itt egy graphicai kimutatást bemutatni, a melyből egy áttekintéssel mindent ki lehet venni és sokat lehet tanulni. Ezen kimutatás az angol takarékpénztárak, vagyis saving-bankok és az angol posta-takarékpénztárak, vagyis poste-saving-bankok betételeire vonatkozik. E kimutatás azt mutatja, hogy 1851-től 1878-ig Angliában a szegényebb osztály, tehát a munkás osztály nem kevesebbet, mint 1,892 millió frankot tett be a poste-saving-bankba. Ezen betétek fel vannak osztva 3.480,000 könyvecskére és igy egy könyvecskére esik átlag 500 frank. Mások az arányok Francziaországban. Az ottani viszonyokra vonatkozó graphicus kimutatás azon hullámzásokat mutatja, a melyek az életszerek drágaságával és különösen a politikai mozgalmakkal vannak összefüggésben. A hullámzások ott oly feltűnő nagyok, hogyha azokat nem látja valaki, azokról fogalommal sem bírhat. Itt a betételek összege 1,016 millió frankra megy. Ezek fel vannak osztva 3.170,000 könyvecskére és igy egy könyvecskére jut körülbelül 300 frank. Méltóztassanak most már az utolsó összeggel — mert az Angliával való összehasonlítás túl menne minden kereten, — de méltóztassanak Francziaországgal megtenni az összehasonlítást. Én azon összeget vettem mértékül, mely az indokolásban foglaltatik s ez 284 millió frt, azaz 710 millió frank. Ha helyes fogalmat akarunk szerezni az arányról, akkor tekintetbe kell venni, hogy Francziaországnak körülbelül 3,000 nnllió franknyi államadóssága van, a mely különösen Francziaországban van elhelyezve. Ez nem kevesebb, mint 12-szer annyi, mint a mi államadósságunk, a mely nincs nálunk elhelyezve. Francziaországnak kereskedelmi forgalma reá megy 700 millió frankra. És végre tekintetbe kell venni azon megtakarításnak összegét, a melylyel a nemzeti vagyon Francziaországban évenkint gyarapodik, a mely reá megy 2,000 millió frankra. Tehát egészen más volna az arány, ha ilyen összegek volnának betéve. Tehát miután más természetűek azon összegek, a melyek a magyarországi takarékpénztárakba vannak betéve, igen méltányos, hogy ezen összegeknek ne adassék holmi privilégium, hanem mini minden más érték az országban, vonassák be a közterhek viselésébe, a melyből nem vonhatja ki magát senki. Miután az, a mit bebizonyítani akartam, ugy hiszem, tökéletesen be van bizonyítva, átmegyek magukra a takarékpénztárakra és azok jelenlegi állapotára. Már maga a takarékpénztárak eredete tökéletesen bebizonyította, hogy az nálunk egészen más volt, mint más országokban és a működésök is más volt. Áttérek ezen működésre. A takarékpénztárak, midőn a 40-es években keletkeztek, égető szükségnek feleltek meg. A nyeremény és haszonvágy távol voit tőlük és óriási nehézségeket kellett nekik leküzdeni. A 48—49-diki korszakot nem akarom itt részletesen felemlíteni. Mindenki igen jól tudja, hogy mik történtek akkor és miíéle veszteségeknek voltak kitéve akkor a takarékpénztárak. Ha ezen nehézségek nagyok voltak, még nagyobbak voltak azok, melyek az 50-es évek végén a takarékpénztárak működését fenyegették; és hogy a veszély be nem állott, csupán a takarékpénztárak tiszta kezelésének köszönhető. Ez oly közfigyelmet gerjesztett, hogy az akkori intézkedések ezen takarékpénztárak működésén eltompultak. A mi akkor jó volt, ép ugy mint Angliában, mikor csekélyebb mértékben és csak ott keletkeztek takarékpénztárak, a hol azt az égető szükség hozta magávai, megváltozott és kizárólag csak haszonvágyból keletkeztek utóbb takarékpénztárak, tömegesen, kisebb területeken, a hol semmi szükség nem volt reájuk. De keletkeztek kizárólag azért, hogy az alakulásnál, a részvények kibocsátásánál