Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.
Ülésnapok - 1881-48
272 XLVIIl. ORSZÁGOS ÜLÉS. Tapasztalta, hogy a rendes bevételek és a rendes szükségletek között nyolcz millió fogyatkozás létezik és azt tapasztalta, hogy a rendkívüli kiadások, az összes budget szükségletei és a fedezet közt 21.681,000 forintra menő deficit létezik. Hogy a rendes jövedelmek és a rendes kiadások közt minél hamarább helyre álljon az egyensúly, az eddigelé legfőbb gondját képezé az országnak, úgy, minta kormánynak, a mennyiben ez mindeddig el nem éretett és elérhető nem volt, daczára minden erőlködésnek, szükséges most megvizsgálni: vájjon pénzügyi állapotaink javultak-e vagy roszszabbultak ? Hogy ezt tehessük: szükséges összehasonlításokat tenni a múlt évekkel. 1875-ben a rendes jövedelmek és rendes kiadások közti különbség 26.800,000 frtottettki, igy tehát a hiány háromszorosan erősebb volt az ideinél. 1880-ban különösen, miután oly tetemes kölcsönök vétettek föl azon czélokra, melyek eléggé megvoltak beszélve, úgy hogy azokat jelenleg érintenem nem szükséges, 22.300,000 forintra ment a rendes deficit; végre 1881-ben 19.300,000 frt volt a deficit. Ha ezekkel szembe állítjuk azt, a mit most tapasztalunk, lehetetlen a számok után indulva, javulást nem tapasztalnunk. Átmegyek már most az átalános deficitre, t. i. nem csak a rendes, de a rendkívüli kiadások, beruházások és átmeneti kiadások közti különbségre. Ezen átalános deficit 21.681,000 frtra emelkedett. Ez mindenesetre igen tekintélyes deficit, és nem lehet tagadni, hogy sok gondot okoz, és minden irányban azon iparkodást követeli, hogy azt megszüntetni lehessen. De nem szabad attól eltekinteni, hogy ezen 21.000,000 forint deficitben maguk a befektetések 21.771,000 frtot vesznek igénybe, tehát többet, mint az összes deficit. Ezen beruházási költségek legnagyobb részt internationalis szerződéseken alapulnak, melyeknek teljesítése ránk nézve kötelesség, jelesen hogy csak egyet mondjak, a budapest-zimonyi vasút megépítése, mely az idén be fog fejeztetni. De foglaltatnak ez összegben oly költségek is, melyek folyóink szabályozására fordíttatnak s mint ilyenek, nemcsak égető szükségnek tekintendők, hanem ezen munkálatok keresztülvitelétől úgyszólván egész vidékek existentiája függ. De ezen 21 millióban van 9 millió, mely az államadósságoknak részint kamataira, részint tökéjének törlesztésére fordítandó. Tehát ezen 9 millió különösen tőketörlesztésre fordittatik. Ha tehát ezösszegegy oldalról deficit, más oldalról az államadósságot 9 millióval kevesbíti. Továbbá nem szenved kétséget, hogy a fedezetben foglaltatik 5 millió, mely az államvagyon eladásából jön be. Ez által az államvagyon mindenesetre kevesbedik. De másrészről ezzel párhuzamba kell hozni azon 10 milliót, mely ez évben előlegekre fordittatik azon vasutaknál, melyek kamatbiztositást élveznek. Ez előleg ismét növeli az államvagyont, még pedig kétszeresével annak, amivel az államjavak eladása folytán az csökken. Minthogy a vasutakat érintettem, szükség, hogy itt bővebben szóljak e tárgyról. A vasutak keletkeztek Magyarországon úgy, hogy egyrészt maga az állam építette azokat, más oldalról magán társaságok által építtettek, kamatbiztositás mellett. Ezek tetemes összeget vettek igénybe. Más alkalommal már volt alkalmam figyelmeztetni a méltóságos főrendeket, hogy a kamatbiztositások 160 millió forintot vettek igénybe előleg fejében. Ez azonban évről évre javulni kezd, különösen a penzügyminister úr, midőn az előirányzatot benyújtotta, arra tett figyelmessé, hogy a múlt év első nyolez hónapjában sokkal kevesebb összeget kellett e czímen a vasutakra előlegezni. Hogy minő leend ezen összeg az év végén, miután a számadások eredményei előttünk még nem' ismeretesek, ezt mérlegelni most nem lehet. De combinatio utján arra az eredményre lehet jutni, hogy ezen czímen tetemes összeg lesz megtakarítva. Nevezetesen a múlt év 11 első havában, tehát november végéig az összes vasutak, ideértve az állami vasutakat, a kamatbiztositással ellátott vasutakat és a közös vasutaknak magyar részeit, 8 millióval többet jövedelmeztek, mint a múlt évben. Ezen többletből az állami kamatbiztositással ellátott vasutakra tetemes összeg esik, a mi által az állami kiadások tetemesen megkönnyittetnek. Figyelmeztetnem kell még a méltóságos főrendeket, hogy vasúti hálózatunk kiépítése már a vége felé jár. A főbb vonalakból csak
