Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.

Ülésnapok - 1881-48

XLYII1. ORSZÁGOS ÜLÉS. 273 a budapest-zimonyiés abudapest-szönyivanhátra. Ezek közül az előbbi fedezete már az idén fel van véve, az utóbbi pedig csak 2 év múlva fog előkerülni. Ha e két vonal teljesen ki lesz épitve, akkor nagyjában elkészült a magyar államvasuti hálózat, és ezentúl nem lesz szük­séges e czímen tetemesebb összegeket előirá­nyozni. Ezelőtt a legnagyobb nehézséggel, a leg­nagyobb nyereség s az állam igénybevétele mel­lett lehetett az idegen tőkéket beszivárogtatni a vasutak építésére. E tekintetben ma lényeges változás történt, mert akadnak társaságok, a melyek az államtól függetlenül és az állami segély igénybevétele nélkül csupán speculatióból is kiépítik a vasutakat. így a múlt évben kiépült a kelenföld-pécsi vasút,melyet 8—10 évvel ezelőtt csak igen nagy állami segély mellett lehetett volna kiépiteni. Még nagyobb mértékben észlelhető ez a vicinális vasutak tekintetében, a melyek szin­tén állami segély mellett építtetnek ki és a melyek azon vidékeknek, melyeket átszelnek, bizonyosan legnagyobb javára válnak. Itt lehetetlen emlí­tést nem tenni azon átalános törekvésről, a mely most a vicinális vasutak mellett mutatko­zik és mely talán a czélon túl is megy. Itt mutat­koznak már oly indiciumok, hogy ezen törekvést, ezen irányt fel akarják használni bizonyos szeren­cse-lovagok, a kik ezt maguk érdekében és csak saját érdekökben kizsákmányolni óhajtják, a tudatlan népet holmi kötelezettségekbe bebo­nyolitani kívánják s ez által az országot meg akarnák károsítani. Mivel azonban a törvény ezen ügyet határozottan és főleg a kormány kezeibe tette, meg vagyok győződve a kormány igazságszeretetéről, hogy e tekintetben minden­nemű újabb károsítástól meg fogja óvni az országot. Átmegyek már most az ország hitelére vonatkozólag némelyek előadására; és e tekintet­ben engedelmet kéreka méltóságosuraktól,hogyha talán terjedelmesebben fogok nyilatkozni, de lehetetlen ezt igen rövid szavakra és terminu­sokra szorítani. Az állam hitele alapját képezi az állam existentiájának és különösen oly országban, mely még rendszeres és minden évben előfor­PŐRENDI NAPLÓ. 1881 — 84. I. KÖTET. dúló deficittel küzd és oly országban, a mely a deficit fedezésére hitelműveleteket tartozik és kénytelen tenni, mely hitelműveleteket magánál nem tudja elhelyezni, hanem idegen hitelre szorul, ott bizonyosan a legóvatosabb, leg­kényesebb eljárást igényli. Az állam hitelének kifejezést ad a kamat­láb és jelesen azon árfolyam, mely Európának legfőbb pénzpiaczain fellelhető. így tehát ha saját államhitelünket megbírálni akarjuk, ezt magunkra szorítkozva nem tehetjük, de szük­séges futó pillantást vetnünk Európának legfőbb pénzpiaczaira. Azt lehet tapasztalni, hogy 1878-ig az európai pénzviszonyok igen ziláltak vol­tak s különösen Magyarország irányában még igen kevés bizalom létezett. Ez időben és külö­nösen átmenve 1879-re, lényeges forduló­pont állott be és ezen fordulatnak következtében az államhitelnek, különösen az utóbbi négy éven át felmerült jelenségére fogok kiterjeszkedni. Valamennyi pénzpiacz közt Anglia foglalja el az első helyet. Angliának állami kötvénye 3%-os kamatlábon áll. Ezen állott lS79-ben, 1880-ban, lS81-ben; végre 1882-ben igen neve­zetes és a pénzvilágban eddig el nem ért álla­pot állott elő, t. i. az, hogy a 3%-os consolidált államadósság épen azon perczben, midőn elő­készületek történtek amaz egyiptomi expedi­tióra, a mely nagyon hasonlított egy háborúhoz, akkor állott be Angliában az, a mi évtizedeken át nem történt, hogy t. i. a pari-eursus túl­hágta a 3 százalékos metallique-ot és lement 2*96 percentre, így tehát kevesebbre, mint 3 százalékra. Ezt itt jelezni főleg annyiban tartom szük­ségesnek, mert még eddig a tapasztalat azt mutatta, hogyha zavarok támadtak, ha háborús kilátások vannak, az államkötvények visszafelé, nem pedig fölfelé szoktak menni: ennek épen ellenkezője történt Angolországban. Franczia­országban hasonló viszonyok mutatkoznak. 1879-ben a kamatláb 3 százalékos volt, 80-ban fentartatott ezen cursus, 81-ben azonban 3 százalékról 37a százalékra szökkent, mig 82-ben 3 3 A százalékra emelkedett. Méltóztassék megengedni, hogy ezt indokol­jam. 1880-ról 81-re pénzcrisis állott be né­mely újabb szülemények bukása miatt. Nem 35

Next

/
Thumbnails
Contents