Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.

Ülésnapok - 1881-44

XLIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 245 kiváló factorára a közigazgatásnak, az ügyvédi minősítést szabja meg. Nem kell-e ezt a muni­cipalis kormányzat oly közegének tekinteni, melynek megválasztása, főleg a városi polgár­ság bizalmától függ. Nem oly állás-e ez, a melylyel felruházott férfi képességének meg­birálása tekintetéből a municipium által rendezendő vizsgáló-bizottság lesz hivatva ha­tározni és épen igy, ha már a közszolgálati qualifieátiónak vizsga által való tanúsítását tartjuk szem előtt és a rendszeres fokozatos előléptetést, az első vizsga, a szolgabiró­ság elnyerésére való képesség kimutatása nem teszi-e feleslegessé azt, hogy a megyei kormány­zatnak úgyszólván tényleg élén álló alispáni hivatalt olyannak tekintsük, melynek a köz­igazgatási qualifieatiója felett más grémiumnak 'legyen fentartva a megbirálás, szemben a megye közönség választási jogával. Ezek oly ellenmondások, melyeket azt hiszem, egy provi­soriumnak életbeléptetése igazolhat, de melyek a municipalis kormányzat és a választás elvét sarkalatosán bántják és a jövő eligazodásnak útjába nehézségeket fognak gördíteni. Épen úgy áll az is, hogy valamint régi közigazgatá­sunknak alapja az önkormányzat s a birtoko­sok és intelligensek osztályának kormányzata volt, úgy ezen elv alapján a személyes képesí­tésre fektettetlk a súly és ezen képesítés legfőbbikéül, tekintve az átalános admi­nistrativ és szolgálati igényeket, az ügyvédi képesítést vagyunk kénytelenek oda állítani. Távol legyen tőlem, hogy legkevésbbé is kicsi­nyeljem azon képesítést, mely egy kellőleg kiképezett ügyvédnél szükségkép feltételeztetik. De viszont követelni azt, hogy a közszolgálat csaknem minden ágában az ügyvédi qualificatio mutatandó ki és hogy minden ennél kevesebb, csak úgyszólván az elnézés színezetét viselje magán, ez oly egyoldalúság, melyet ismét csak a provisorium igazolhat; mert a közszolgálati minősítés megbirálására rendezett vizsgák és az ezekre előkészítő tanfolyamok nem léteznek. Az egész törvény provisorium, a közigazgatási állapot provisorium, az intézetek, melyek ezen irányban szerveztetni fognak, szinte provisoriu­sok, — a testület, mely bírálni fogja a gyakor­lati minősítést, szintén provisorium; és igy a a provisoriumból a provisoriumra való átme­net az, mely ezen törvényjavaslat megbirálá­sánál a legnagyobb elnézést követeli, a melyet irányában gyakorolni is hajlandó vagyok s pedig azért, mert az átmenet csiráját látom benne és egy kényszerítő okot arra, hogy a közigazgatásunkat ezen törvényjavaslat által még roszabbá nem akarjuk tenni, szükséges lesz az elveket felállítani, melyek szerint köz­igazgatásunkat rendezni akarjuk, fel kellend tartani a municipalis kormányzatnak azt, a mi annak körébe való, meg kellend választani az arra való egyéneket, kijelelni a követelt képesítést és elkülöníteni azt, a mi szükség szerint az állami kormányzat körébe való és megadni a képesített egyéneknek az állandóság, a biztosság és a nyugdíjképesség biztosíté­kait. Én ezért ezen törvényjavaslat, elfogadásá­hoz elvi szempontból hozzájárulok. Tisza Kálmán ministerelnök: Bátor le­szek én is pár perezre a méltóságos főrendek ide­jét igénybe venni. (Halljuk!) Ha ezt hosszasabban teszem, mint óhajtanám, indoka az, mert ha­bár az előttem szólott igen t. két méltóságos tagja a főrendiháznak maga is elmondotta, hogy az átalános közigazgatási eritica épen úgy, mint a rendszeri kérdések ide nem tartoz­nak, mégis igen nagy mérvben foglalkoztak mind a criticával, mind az átalános közigaz­gatási kérdésekkel. Mindenekelőtt a közvetlen előttem szólt méltóságos gróf ur egy állításával szemben kénytelen vagyok bevallani, hogy különös hely­zetben érzem magamat, mert úgy ezen törvény­javaslatnál, mint más alkalmakkor, folytonosan azzal bántalmaztattam a képviselőházban — itt nem emlékezem rá — hogy én az ügyvédi kart üldözöm. Még ezen törvényjavaslat alkal­mából is igen keményen volt ez hangsúlyozva és most ő nagyméltósága azzal támad meg, hogy épen az ügyvédi qualificatiót helyezem mindenek fölé és az ügyvédeket részesítem nagy előnyökben. A mi a dolgot érdemileg illeti, méltóztas­sék megengedni, én átlátom, hogy helyesen és szükségszerűleg be lehet rendezni egy közigaz­gatási tanfolyamot, de ezért azt mondani, hogy a törvény provisorius, vagy azt mondani, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents