Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.

Ülésnapok - 1881-31

198 XXXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. kezeléséért tehát az ottani kormányzást szemrehányás szerintem nem illeti. {Helyeslés) És hogy ezzel a részszel végezzek, csak azt kívánom még megjegyezni, hogy azt nem vonja senki kétségbe és nem vonta kétségbe a közös ministerium a delegatio előtt, miként naplói is tanúskodnak, hogy hibák történtek a boszniai administratióban; nem vonta senki kétségbe, hogy kötelesség azokat a legnagyobb erélylyel javítani. De van egy nagy nehézség, ezen is kötelesség, de nehéz segíteni és ez az, hogy a nélkül, hogy a boszniai hivatalnokokra kárhoztató ítéletet akarnék mondani, a mit nagyjában bizonyosan nem is érdemelnek meg, mert a dolog természetében fekszik, hogy sem innen, sem a monarchia másik államából a tisztviselőknek szine-java nem vállalkozik Boszniába menni, de hát lehet és kell is ezt a tisztikart epurálni és én ugy veszem észre, meg is kezdte a közös pénzügyrninister úr. A mi már magát a dolgot illeti, mindenek előtt és mindenek felett a competentia kérdésére akarok csak egy pár rövid szót szólani. (Halljuk!) Schmidegg gróf úr ő méltósága azt mondta, hogy az 1867 : XII. t.-cz. szól a közös hadsereg élelmezéséről, a hadi költségekről, de nem szól másról és igy ezen törvényczikk alá a boszniai költségek egy részben legalább nem vonhatók. Én ugy tudom, mélt. főrendiház, hogy ezen 1867 : XIT. t.-cz. mind elvére, mind irányzatára nézve nem élelmezésről, nem is a háború kiadásairól, hanem a monarchia közös biztosságáról szól {Helyeslés. Ugy van!) és azt, a mit ezen közös biztosság igényei, mondja közös költségnek és mondja a delegatiok illetékessége elé tartozónak. Ha már most valaki Boszniának és Herczegovinának occupátióját és ha már egyszer occupáltuk, ott hatalmunk iránti kétely felmerülését meg nem engedve, azt, hogy addig ott urak is maradjunk, a mig szükséges, ha mondom, valaki ezt helyteleníti, akkor megtámadhatja a költséget, a költségek közös voltát, de nemcsak az 5 millióét, hanem a többiét is, mert az, a mi nem a monarchia közös biztosságára szükséges, az 1867 : XII. törvényczikk részint nem közös költség s nem a delegátiót illeti. Csak hogy ezen álláspontot a magam részéről nem fogadhatom el. Ha valaki, — a mi e főrendiházban, hol a gyakorlati politika férfiai ülnek, bizonyosan nem történhetik, eltekintve mindentől, a mi történt, a mi körülöttünk történt és a mi előre vetette árnyékát, — azt mondaná, hogy nekünk jó lett volna Boszniába soha be nem menni — ezt értem. De a ki tudja, mint a hogy itt is elmondatott, hogy a san-stefánói béke után jött a berlini mandátum, a san-stefánói béke teltételeinek megrontására, a ki tudja, hogy minő hatása lenne annak, ha a monarchia képtelennek mondaná magát arra, hogy a feladatnak megfeleljen!; a ki továbbá tudja, hogy az ott történteknél nem kell egyes részleteket kutatni, hanem azon összes irányzatot, melynél fogva Bosznia évtizedeken át újra meg újra fel-fellázadt, akkor, a mikor mi ott nem voltunk : az nem fogja tagadhatni, hogy azon költségek a monarchia két államának biztosságára kívántatnak meg és hogy ennélfogva megszavazásuk az 1867 : XII. t.-cz. szerint a delegatio hatáskörébe tartozik. {Helyeslés.) De azt mondotta Zichy Nándor gr. ő méltósága, hogy az 1880 : VI. t.-cz. magyarázatában oly zavar állott be, a miből nehéz kibontakozni. Hát a törvény magyarázatában ezen zavar beállott; de az 1880 : VI. t.-cz. által, a mely lehet ugyan jó vagy rósz magában — a felett nem vitatkozom — nem állott be, hanem beállott az által, hogy megkísérelte tik az 1880 : VI. t.-czikket oly ügyekre alkalmazni, melyekről az még csak szólani sem akar, a mint ezt már saját maga a czím is mutatja, mert azt mondja : >Boszniának és Herczegovinának az osztrák-magyar monarchiára átruházott közigazgatása tekintetében szükséges intézkedésekről* és sehol egy szóval sem emliti a hadügyi költségeket és

i

a hadseregre, tisztán katonai ügyekre vonatkozás, sem czímében, sem szövegében nem foglaltatik. Bármely ügygyei kísérelje meg valaki csak azért, mert a territórium, melyre a törvény vonatkozik, egy és ugyanaz, azt arra is magyarázni, a miről az nem is szól : elő lehet idézni azonnal a törvénymagyarázat! zavart; csakhogy ezzel, azt hiszem, sem az országnak, sem az ügynek,