Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.

Ülésnapok - 1881-31

194 XXXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. dent meg kell tenni, a mi szükséges arra, ho gy a hadsereg feladatának teljesen megfelelhessen. Ha tekintjük az ottani vidéket, melyet habár nem utaztunk be, de a különféle leírásokból kellően ismerhetünk és ha csak egyszer közeledtünk a magyar tengerhez, onnan megbírálhattuk azon situatiot, a hol a magas alpesek körülveszik a vidéket, a hol nemcsak magában az élelmezés a feladat, hanem a hadseregnek biztos elhelyezése is főtekintetet érdemel. Hogy lehet egy országot administrálni, ha az iránt biztosítva nem vagyunk, hogy a hadsereg egyes részei egymás között közlekedhetnek? Hiszen ott, hol a bérczekre feljutni nem lehet, a határokat az ellenség ellen megvédeni nem lehet, ágyúkat és más hadi szereket oda vinni nem lehet a nélkül, hogy járható utak által az összeköttetés ne biztosittassék. Szép dolog lenne, ha egyedül azért tartatnék ott a hadsereg, hogy annak tagjait egyenként lelövöldözhessék csak azért, mert biztos laktanyáik és egymás között biztos közlekedésük nincs. En azt tartom, hogy ez administrativ intézkedés. És azt hiszem, hogy ezen utak arra lévén szánva, hogy az érintkezést a hadsereg egyes részei közt lehetővé tegyék, nem igen fognak kereskedelmi forgalmi utakul használtatni, hanem szükségesek azért, hogy a védelmet és a csapatoknak egymással való érintkezését közvetítsék. Ez pedig a hadsereg szerves összetartására nézve okvetlenül szükséges. Én átalában azt hiszem, hogy e teremben a legkevésbbé volt és lehet helyén az illetékesség, a competentia kérdésének felvetése. Azt tartom, hogy a mélt. főrendek nem azért, mert azt egy engedelmes többség megszavazta, hanem minden tekintetben a törvény iránti tiszteletből kiindulva azt a competentiát, melyet a törvény a delegatioknak tulajdonit, kétségbe vonhatlannak tekintik, azért részemről azt tartom, hogy ezen competentialis kérdésnek felvetése itt egyátalában nem talál visszhangot. Ez kifolyása a főrendiház régi magatartásának, mert akkor nem kellett volna a közös ügyi törvényt elfogadni. Ha ez a törvény létezik, a melynek elfogadását a monarchia összetartozására okvetlenül szükségesnek találták annak megalkotói, akkor azon orgánumot is, mely ennek végrehajtására van hivatva, mindaddig, míg ezen törvény megváltoztatva nem lesz, olyannak kell elismernünk, a meiylyel szemben, miután azon férfiak, a kiket a magunk részéről kiküldöttünk, egyesülve a törvényhozás másik házával, mindent a mi e részben 'szükséges volt, fontolóra vettek, nekünk más hivatásunk nincs, mint az ő közös megállapodásukat tisztelnünk és elfogadnunk; és nincs egyéb hátra, mint ezen egyedüli törvényhozói kötelességének teljesítése, a mely nézetem szerint a vitát szükségessé nem teszi. Ugyanezért én a meghatározott hitelnek megszavazását a a hármas bizottság javaslata értelmében bátor vagyok a méltóságos főrendeknek ajánlani. {Helyeslés.) Zichy Nándor gr.: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Én ezen kérdéshez egész objectivitással és úgy szólván a parlamenti vitatkozások szokásos formaságának teljes mellőzésével kívánok szólani, a situatiot ugy tekintvén, a hogy az valósággal van. Én részemről jobban szerettem volna, ha a competentia kérdése ezen főrendiházban nem vettetett volna fel. Az én meggyőződésem a competentia kérdésére egyszerűen az, hogy igenis lehet olyan eset, melyben a competentia kérdését ezen főrendiházban is nemcsak lehet fölvetni, hanem melyben annak fölvetése egyszersmind kötelesség is. A jelen helyzetben a kérdést olyannak látom, hogy a competentia felvethető, de hogy annak a felvetése nem szorosan vett kötelesség, legalább ugy, a mint a kérdés ma előttünk áll; mert hogy ezen kérdésre nézve oly szilárd és határozott meggyőződésre juthassak, a melyből kötelességet kelljen leszármaztatnom, a dolgot sokkal tüzetesebben, azon beruházások természetét sokkal behatóbban kellene tárgyalnom, mint az az előttünk fekvő adatokból lehetséges. Hiszen ő nagyméltósága Cziráky János gr. is azt mondotta, hogy hiszi, vagy gondolja, hogy ezen utak ilyen vagy olyan természetűek. A competentia kérdése nem az egész összegre terjeszthető itt ki, hanem csak bizonyos tárgyakra nézve. Azon törvények, amelyek szerint ezen megszállt tartományok ügyei intéz-