Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.
Ülésnapok - 1881-19
XIX. ORSZÁGOS ÜLÉS jjg más államok költségvetése, mert oly kiadások, melyek máshol nem a rendes, hanem a rendkívüli kiadások közé soroltatnak, mint pl. a vasúti kamatbiztositási összegek Ausztria költségvetésében, nálunk a rendes kiadások közt, még pedig 10 millióval vannak felvéve. Az igy összeállított költségvetésben tehát a számok mesterséges csoportosításáról szólni nem lehet. Azt mondja ő méltósága, hogy a kormány mindig azt emliti. hogy deficitünk folytonosan apadóban van. Méltóztassék a zárszámadásokat megtekinteni, melyek mindenesetre mérvadóbbak, mint a költségvetések és látni fogja, hogy csakugyan van javulás és hogy messze állunk az 1874-iki állapottól, daczára annak, hogy volt ezen időközben két kiadás, csak kettőt emlitek,mert azok a legfontosabbak — az occupatio költségei és a 153 milliós kölcsön eonvertálása, a mi 100 millióval emelte adósságainkat és ennek megfelelöleg a kamatterhet. Midőn tehát ezek daczára, a miket kénytelenek voltunk megtenni, a helyzet nem roszabbult, hanem ellenkezőleg javult, ez mindenesetre a haladásra mutat. Sztáray gr. ő méltósága összehasonlítást tesz, mely szerint államadósságaink terhe 1874-el szemben 45 tí /o-kal emelkedett. A számítás ezen eredménye csak onnan származhatik, hogy ö méltósága megtekintette az államadóssági rovatot 1874-ből, melyben az államadósságok után fizetett évi teher 63 milliót tett és ezt összehasonlította az 1882-ik évvel, midőn 107 millió van felvéve, a különbség a kettő közt 44 millió és ebből eredhetett az, hogy 45% szaporodásról beszél a t. gróf. De ha nem csupán ezen államadóssági rovatot nézte volna az 1874-iki zárszámadásban, hanem ha tovább lapoz, akkor azt látja, hogy ott miféle hitelmüveletek vannak : a sorsolási kölcsön, a szőlödézsmaváltság és a gömöri vasutak kölcsöne s azért, hogy más rovatok alatt fordulnak ott elő, az összehasonlítás szempontjából az államadósság növekedésénél számításon kivül hagyni nem lehet; ezek pedig négy milliót tesznek. A vasutakat illetőleg pedig a keleti vasút 1874-ben nem az államvasutak közt szerepel, de azért ugy a keleti vasút, mint a tiszavidéki vasút is, azóta, mióta az állam kezelésébe ment át, az állam adósságai s az állam jövedelmei közt fordul elő. Ezt tehát, mint az államadósság növekedését feltüntetni, azt hiszem, nem méltányos, valamint a tiszai és szegedi kölcsöntöl eredő terhet sem, a mely pusztán átfutó tételként szerepel, de a megfelelő bevételek által ki van egyenlítve. Ha ezen összegeket leszámítjuk, az államadóssági szaporulat 1874-től 1882-ig nem 44 milliót, hanem 26 milliót tesz. Elismerem, hogy ez is elég nagy szaporulat, de indokolva van részben azon két kiadás által, melyeket emiitettem; de ez a szám mindenesetre távol áll attól, melyet ő méltósága felhozott. Prónay b. ő méltósága szintén tett egy számítást, hogy kiadásaink 1874 óta 80 millióval szaporodtak. Az összehasonlítást az 1874-iki és az 1882-iki elszámolások közt nehéz megtenni és ugy egyszerűen nem is lehet, mert a mostani elszámolás sok tekintetben eltér az 1874-ikitöl. 1874-ben kiadásaink és bevételeink rendes, rendkívüli és hitelműveletek alatt voltak elszámolva; most az elszámolás más alapon történik; vannak t. i rendes és átmeneti kiadásaink és vannak beruházásaink; azonkívül sok oly tétel, mely 1874-ben nem vétetett föl a kiadások és bevételek közé, mert nettó tételekként szerepeltek, néhány év óta bruttó összegben van kifejezve, így a bányászatnál, a dohánymonopoliumnál. Ha tehát az összehasonlítást 1874 és 1882 közt helyesen akarja megtenni, mindenesetre vissza kell vezetni a mostani tételeket az eredetiekre, s ha ezen átfutó kezelésként elszámolt rovatokat leszállítja, nem jön ki azon eredmény, hogy ma a kiadások 80 millióval nagyobbak, mint 1874-ben voltak, hanem leszámitva ezen átfutó kezelést, az eredmény az lesz, hogy 35 millióval növekedtek a kiadások. Ez is nagy ugyan, de igen távol áll attól a számtól, s ha figyelembe veszszük azt, hogy ebben szerepel azon 26 milliónyi államadóssági szaporulat is, melyre előbb hivatkoztam, a kiadásoknak nagymérvű szaporodására ezek alapján következtetni nem lehet. Hivatkozás történt több oldalról, ugy a ministerelnök úr, mint Zichy Ferencz gr. részéről, hitelviszonyaink emelkedésére. Nem akarok
