Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.
Ülésnapok - 1881-19
XlX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 113 a viszonyok egészségesek, a kivándorlás tért nem foglal. Hála istennek azonban, azon kivándorlási jelenségek, melyeket én ismerek, az országnak mégis csak bizonyos részén léteznek és azoknak okait ott felkutatni és orvosolni talán könnyebb volna, mint átalában ezen betegség crisisét és diagnosisát felállitani. A mi a középbirtoknak viszonyait illeti, azon állításban, melyet a t. ministerelnök úr felhozott, részemről nem osztozom. Igenis, már az 1848-iki évet megelőzőleg is igen sok vajúdás között élt a középbirtokos osztály, hanem azt feltenni, hagy 1848-tól fogva 1882-ig nem lehetett volna ezen viszonyokat kigyógyítani, hogy a jelenlegi bajoknak gyökere az 1848 előtti viszonyokban rejlik, ezt legalább materialiter feltenni nem lehet, igenis elfogadom azt, hogy a betegség oka és alapja egy részben hasonló irányzatokban, hasonló hajlamokban keresendő. Itt áttérek arra, a mit ez alkalommal a méltóságos főrendek előtt kimondani különös ösztönt érzek magamban. És ez az, hogy mindaddig, mig a közigazgatás és a közélet nagy részben az úgynevezett korteskedés és tisztviselő-választás terén fog mozogni, addig azon osztály, mely a nemzet politikai élete iránt leginkább érdeklődik, folytonosan azon mirigygyei infieiáltatik, mely az anyagi megromlásnak oka és oka volt 1848 előtt is és csakugyan ezen baj és betegség szünetelését vehetjük észre épen azon időben, mely kevésbbé magyar volt, mely a mi viszonyainkkal és a nemesség fentartásával keveset gondolt, mint az újabban történt. Igenis, részint azon hitel, melylyel Európa megajándékoz, részint azon viszony, melyben a vámterület egységénél fogva létezünk, szükségessé teszi és követeli tőlünk, hogy a közigazgatás és igazságügy terén elvégre megadjuk Magyarországnak mindazon feltételeket, melyek nélkül az ipar fejlődése és egészséges közgazdasági viszonyoknak előállítása vajmi nehezen lesz elérhető. Védvámot a serdülő iparnak kell adni; védvám egyenlőtlen adóviszonyok kiegyenlítése érdekében követelhető ; védvámot követelhet egy ország, mely az ipari fejlődés feltételeiben kevésbbé előhaladott annál, melynek ' FŐRENDI NAPLÓ. 1881 —84. I. KÖTET. irányában a védvám alkalmazandó: de védvámot követelni elmaradt közigazgatási, igazságszolgáltatási viszonyok védelmére és saját tunyaságunk elfedésére, szerintem nem indokolt, mert ez csakugyan vajmi nehéz, az ezt lényegileg feltételező állami rend, rendszeres közigazgatás és megadóztatás nélkül. Ezért voltam bátor, méltóságos főrendek, ezen ülésnek elején és az előtt is a főrendiház szervezése, a magánjog, kivált a birtokjogi résznek kifejlesztése, a nevelésnek erkölcsi és vallásos alapokra való fektetése érdekében interpellatiót intézni a nagymélt. ministerelnök úrhoz és legyenek meggyőződve, hogy minél inkább látom azon conservativ irányt, melyet én a hazai viszonyok érdekében szükségesnek és kívánatosnak tartok, minél inkább ismerhetem fel annak követelményeit magában a kormányban: annál inkább fogom azt üdvözölni és örülni fognék, hogy ha az az ür, mely elvi álláspontomat az övétől megkülönbözteti, minél csekélyebb lenne és mihamarább elenyésznék, a mi hogy bekövetkezik, az iránti reményemet meg nem tagadom. {Helyeslés.) A költségvetést a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (*Élénk helyeslés.) Cziráky János gr.: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Megnyugtatásul szolgálhat az a nagy érdeklődés, melynek ez alkalommal különösen kifejezést adott a főrendiház, hogy ennek több tagja az államháztartási törvényjavaslatnak megszavazása előtt felszólalt és azt külön-külön szempontból taglalás alá vette. Nem hiszem, hogy csak egy pillanat is lett volna megelőző tárgyalási alkalomkor, melyr/én a méltóságos főrendeket ez érzelem ne lelkesítette volna; de főleg hazánk jelen viszonyai között még inkább szükséges, hogy ezen tárgy minden oldalról helyesen megvilágittassék. Bátor leszek tehát részemről is némelyekre reflectálni s talán bizonyos tekintetben — mert a jelen állásnak megbirálása vajmi nehéz másként ugy, mint Szepes megyének tisztelt főispánja monda — bizonyos retrospectiv tekintetben a tárgyalás alatt lévő államháztartási törvényjavaslathoz szólni. A költségvetési törvényjavaslat bárminő 15