Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.
Ülésnapok - 1881-19
108 XIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. Elfogadom. Ez kerül 9 millióba. Tessék e kilencz milliót hozzáadni és akkor 10% helyett 13—14% fog kijönni. Tessék ezután a 14%-ot a 36%, 44% és 40%-al párhuzamba hozni és meg fognak róla győződni, hogy közállapotaink nemcsak nem hanyatlottak, hanem határozottan javultak. (Élénk éljenzés.) Pongrácz Károly gr.: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Nem volt ugyan szándékom a költségvetés átalános vitájánál felszólalni, de miután az occupatióra nézve több olyast hallottam, mi véleményemmel ellentétben áll, bátor leszek katonai szempontokból kiinduló nézetemet röviden fejtegetni. (Halljuk!) Bevallom, hogy én is azokhoz tartoztam, kik a keleti bonyodalmak beálltával a török nép iránt a legnagyobb rokonszenvvel viseltettek. Emlékemben volt e nemzetnek egykoron irányunkban tanúsított emberséges, loyalis magatartása; örömmel és megelégedéssel olvastam dicsősége és győzelmei hirét, csodáltam hadseregének hazaszeretetét, vitézségét, önmegtagadását és áldozatkészségét, de azért perczig sem kívántam, hogy elragadtatva indulataink által, szem elől tévesztve az akkori átalános európai helyzetet, s megfeledkezve saját érdekeinkről, kardot rántsunk oly ügy védelme mellett, mely megvédhető nem volt és koczkáztatva lételünket, kétséges kimenetelű háborúba bocsátkozzunk. A török birodalom sorsa eldőlt, a berlini szerződés létrejött, melynek XXV-ik czikke Osztrák-MagyarországotBosznia és Herczegovina occupátlójával s kormányzatával és Novibazár területének katonai megszállásával bízta meg. Iparkodni fogok röviden azon indokokat elősorolni, melyek nézetem szerint közös monarchiánkat kényszeritették az occupatióra nyert mandátumot elfogadni és végrehajtani. Ha a térképre pillantok, mely a Balkánfélszigetet ábrázolja, szemembe tűnik azon hadászati szoros, melyet egyrészt Montenegró, másrészt Szerbia határain vonuló, részben szikla, részint erdőhegységek képezik s mely a történelmileg nevezetes rigó-mező felé vezet. Ezen szoros előtt, mint egy éjszak felé eldőlt hatalmas védbástya emelkedik Bosznia zöme. Ki azt és vele az ott eredő vizek mélyedés! vonalainak központi csomóját birja, | katonailag és kereskedelera-politikailag a mozgalmak ura, a Balkán-félsziget nyugoti részei és tengerei felé kézben tartja a legrövidebb vonalat, mely az Aegei tengert az európai cultur-államokkal egybeköti és mely a suezi csatorna megnyitása óta kétszeres jelentőségű lett. E rövid leírás szabatosan jellemzi Bosznia katonai fontosságát, melyet Ausztria-Magyarországra nézve még azon körülmény is emelt, hogy általa déli tartományai egy részének megvédhetése leghátrányosabban befolyásoltatott. Beékelve a közös monarchia területébe, Bosznia a Száva vidékét Dalmácziától elválasztja. Ezen utóbbi szűk, hosszúra nyúló, segédforrások nélküli ország hátsó terület hiányában Ausztria-Magyarország Achilles-sarkát képezte. Összeköttetés tekintetében csakis tengerre utalva Dalmáczia túlnyomó tengeri hatalom támadása ellen alig lett volna megvédhető. — 1859-ben az osztrák-franczia háború kitörésénél Montenegrót az ellenség táborában látjuk ezen kis állam nyakrafőre szervezkedett, hogy a megállapított hadi terv szerint egyetemben az Antivári előtt horgonyt vetett franczia hajórajjal támadást intézzen Boche di Cattarora. Csakis a létrejött béke mentette meg Ausztriát az invasiótól. A hegyes, gyéren népesedett, roszul cultivált, századok óta nyomott s pusztított Bosznia az occupatio előtt a Száva vidékéről és Adria partjairól kiinduló minden hadmívelet elé képzelhető legnagyobb akadályokat gördített. A dinári alpesek főgerincze ezen országot két működési terjemre osztja, melyek éghajlat és orografia tekintetében is lényegesen különbözők egymástól. A főgerincztől éjszakra fekvő Bosznia átalános alakjára nézve délkeleti alpesvidékeinkhez hasonlít, a délnyugotra fekvő Herczegovina pedig a sziklahegység jellegét viseli. A Boszniába előnyomuló hadsereg működési alapját a gazdag, termékeny segélyforrásokkal telt lapályban a Duna, Száva és Dráva körül találja, a Herczegovinába előnyomuló hadcsapat pedig működését a mindent nélkülöző Dalmácziára alapítani kénytelen. Az előbb előhozott megosztás folytán az oly távol eső működési alapokból előhatoló
