Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.

Ülésnapok - 1881-19

XIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 107 kezemben van egy előterjesztése az osztrák pénzügyi ministernek az 1852. évből. Ez előter­jesztés igen nevezetes és tanulságos dolgokat foglal magában. Az összes birodalomnak összes jövedelme, ideértve Magyarországot és akkor még a lombard-velenczei királyságot is, a midőn pedig Lombardia a birodalomnak leg­gazdagabb tartománya volt, akkor az összes jövedelmek kitettek 225 milliót, a szükséglet pedig 305 milliót és igy a deficit 79.886,000. Nem akarom az egyes jövedelmi tételeket taglalni, mert azt mondhatja valaki, hogy az akkori rendszer alig hogy létesült és igy a megadóztatásnak számos neme csak fejlődésnek indult. De egyátalában nem hallgathatom el mégis, mert a különbözet óriási. Ugyanis az összes postajövedelem az egész birodalomban nem tett többet 452,000 forintnál; ez annál nevezetesebb, a mennyiben a lombard-velenczei királyságba minden pénzküldemény nem papirok által, hanem különösen aranyban és ezüstben a posta utján történtek. És most magában Magyarországban a postajövedelem három any. nyit tesz tiszta jövedelemben.azaz 1.252,000 frtot. Áttérek most már más adatok taglalására. A szemem előtt vannak az 1855—1856. év előirányzati tételei. Ezek következőket mutat­nak. Csak pár példát hozok fel. A fogyasztási adó az egész birodalomban nem jövedelmezett többet 30 millió forintnál, ide értve a lombard és velenczei királyságot és Magyarországot is. Most Magyarországban ez évre jövedelmez 16 mil­liót. A dohányjövedelem, a mely még fel­tűnőbb, az egész birodalomban nem jövedel­mezett többet 25 milliónál, holott most magában Magyarországban 38 milliót jövedelmez. A bélyeg az egész birodalomban jövedelmezett 9 millió 264 ezer forintot, holott most Magyarországban magában 9 milliót jövedelmez. A jogilletékek jövedelmeztek az egész birodalomban akkor 1856. évben 18 milliót, holott most Magyar­országbanmagában 12 milliót jövedelmeznek. De még sokkal érdekesebb a nagyobb számokkal foglalkozni. Az 1852. évre előirányzott deficit 79 millió, arányba véve a 225 millió jövedelemhez. Átmegyek most az 1855. és az 1856. évi deficitekre. Az 1855-iki államjövedelem con­centrálva 249.403,000 forint, kiadás pedig 414 millió forint. Deficit volt nem kevesebb mint 165 millió. 1856. évben a jövedelem fel­ment 254 millióra, a kiadások 409 millióra, igy tehát a defiezit volt 154 millió. Ezek oly proportiok, hogy ha ezek alkal­maztatnának Magyarországra s a Magyar­országot illető rész tekintetbe vétetnék, akkor 50—60 millió deficit kerül ki. 1882-ben a jövedelem 301 millió, kiadás 328 millió, igy tehát marad 26 millió deficit. Ez lényeges különbség a múlt időkkel szemben. És igy ebben én lényeges javulást látok. [Tetszés.) De még nagyobb javulás van a követ­kezőkben. Vannak kiadások, melyeket impro­ductiv kiadásoknak szoktak az államgazdászok és statistikusok nevezni. Én ez elnevezést igaz­ságtalannak tartom, mert e kifejezést használják a véderőre és mindarra, a mi azzal összeköt­tetésben van. Már pedig tudjuk, hogy a belbéke és különösen a külbéke fentartása a hadsereg­től és mindattól függ, a mi azzal összefüggés­ben van. De mélt. főrendek, nem használhatok én sem más kifejezést, a mely közönségesen el van fogadva. E kifejezést elfogadva, a követ­kezőkre akarok utalni. 1852-ben az összes szük­séglet 305 millióra rúgott, a hadsereg 111 mil­liót vett igénybe, a mi az összes szükségletnek 367o-át teszi. 1855-ben az összes szükség­let 414 millióra rúgott. Ekkor hozatott be az a rendszer, mely szerint a költségek felosztattak rendes és rendkívüli költségekre. Ekkor a kato­nai szükségleiek közül a rendesek 150, a rend­kívüliek 33 milliót, összesen Í83 milliót tet­tek, a mi az összes szükségletnek 44%-a. 1856-ban az összes szükséglet 409 millió volt. A katonai rendes szükséglet 112, a rend­kívüli pedig 51, összesen 163 millióra rúgott, a mi az összes szükségletnek 40%-át képezi. Méltóztassanak már most egy pillantást vetni az előttünk fekvő költségvetésre. A jelen­legi összes szükséglet 328 milliót tesz. Ebből az 1867. évi törvények értelmében reánk hárul 31 és fél millió, a mi az összes szükséglethez ugy áll mint 10%. Tessék ezen 10%-ot össze­hasonlítani a 4Ü%, 44% és 36%-al. Bizonyos vagyok benne, hogy erre valaki azt fogja mon­| dani, hogy ki fizeti a honvédelmi ministeriumot? 14*

Next

/
Thumbnails
Contents