Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.

Ülésnapok - 1881-19

XIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 107 kezemben van egy előterjesztése az osztrák pénzügyi ministernek az 1852. évből. Ez előterjesztés igen nevezetes és tanulságos dolgokat foglal magában. Az összes birodalomnak összes jövedelme, ideértve Magyarországot és akkor még a lombard-velenczei királyságot is, a midőn pedig Lombardia a birodalomnak leggazdagabb tartománya volt, akkor az összes jövedelmek kitettek 225 milliót, a szükséglet pedig 305 milliót és igy a deficit 79.886,000. Nem akarom az egyes jövedelmi tételeket taglalni, mert azt mondhatja valaki, hogy az akkori rendszer alig hogy létesült és igy a megadóztatásnak számos neme csak fejlődésnek indult. De egyátalában nem hallgathatom el mégis, mert a különbözet óriási. Ugyanis az összes postajövedelem az egész birodalomban nem tett többet 452,000 forintnál; ez annál nevezetesebb, a mennyiben a lombard-velenczei királyságba minden pénzküldemény nem papirok által, hanem különösen aranyban és ezüstben a posta utján történtek. És most magában Magyarországban a postajövedelem három any. nyit tesz tiszta jövedelemben.azaz 1.252,000 frtot. Áttérek most már más adatok taglalására. A szemem előtt vannak az 1855—1856. év előirányzati tételei. Ezek következőket mutatnak. Csak pár példát hozok fel. A fogyasztási adó az egész birodalomban nem jövedelmezett többet 30 millió forintnál, ide értve a lombard és velenczei királyságot és Magyarországot is. Most Magyarországban ez évre jövedelmez 16 milliót. A dohányjövedelem, a mely még feltűnőbb, az egész birodalomban nem jövedelmezett többet 25 milliónál, holott most magában Magyarországban 38 milliót jövedelmez. A bélyeg az egész birodalomban jövedelmezett 9 millió 264 ezer forintot, holott most Magyarországban magában 9 milliót jövedelmez. A jogilletékek jövedelmeztek az egész birodalomban akkor 1856. évben 18 milliót, holott most Magyarországbanmagában 12 milliót jövedelmeznek. De még sokkal érdekesebb a nagyobb számokkal foglalkozni. Az 1852. évre előirányzott deficit 79 millió, arányba véve a 225 millió jövedelemhez. Átmegyek most az 1855. és az 1856. évi deficitekre. Az 1855-iki államjövedelem concentrálva 249.403,000 forint, kiadás pedig 414 millió forint. Deficit volt nem kevesebb mint 165 millió. 1856. évben a jövedelem felment 254 millióra, a kiadások 409 millióra, igy tehát a defiezit volt 154 millió. Ezek oly proportiok, hogy ha ezek alkalmaztatnának Magyarországra s a Magyarországot illető rész tekintetbe vétetnék, akkor 50—60 millió deficit kerül ki. 1882-ben a jövedelem 301 millió, kiadás 328 millió, igy tehát marad 26 millió deficit. Ez lényeges különbség a múlt időkkel szemben. És igy ebben én lényeges javulást látok. [Tetszés.) De még nagyobb javulás van a következőkben. Vannak kiadások, melyeket improductiv kiadásoknak szoktak az államgazdászok és statistikusok nevezni. Én ez elnevezést igazságtalannak tartom, mert e kifejezést használják a véderőre és mindarra, a mi azzal összeköttetésben van. Már pedig tudjuk, hogy a belbéke és különösen a külbéke fentartása a hadseregtől és mindattól függ, a mi azzal összefüggésben van. De mélt. főrendek, nem használhatok én sem más kifejezést, a mely közönségesen el van fogadva. E kifejezést elfogadva, a következőkre akarok utalni. 1852-ben az összes szükséglet 305 millióra rúgott, a hadsereg 111 milliót vett igénybe, a mi az összes szükségletnek 367o-át teszi. 1855-ben az összes szükséglet 414 millióra rúgott. Ekkor hozatott be az a rendszer, mely szerint a költségek felosztattak rendes és rendkívüli költségekre. Ekkor a katonai szükségleiek közül a rendesek 150, a rendkívüliek 33 milliót, összesen Í83 milliót tettek, a mi az összes szükségletnek 44%-a. 1856-ban az összes szükséglet 409 millió volt. A katonai rendes szükséglet 112, a rendkívüli pedig 51, összesen 163 millióra rúgott, a mi az összes szükségletnek 40%-át képezi. Méltóztassanak már most egy pillantást vetni az előttünk fekvő költségvetésre. A jelenlegi összes szükséglet 328 milliót tesz. Ebből az 1867. évi törvények értelmében reánk hárul 31 és fél millió, a mi az összes szükséglethez ugy áll mint 10%. Tessék ezen 10%-ot összehasonlítani a 4Ü%, 44% és 36%-al. Bizonyos vagyok benne, hogy erre valaki azt fogja mon| dani, hogy ki fizeti a honvédelmi ministeriumot? 14*