Főrendiházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–1880. márczius 20.
Ülésnapok - 1878-7
28 VII. ORSZÁGOS ÜLÉS. Ha netalán a stylaris összefüggés ezen szakasznak némi csekély módosítását igényelné, nem kétlem, hogy az akár a jegyzői toll által, akár a bizottsághoz való visszautasítás, vagy a ház körében teendő indítvány útján könnyen volna eszközölhető. Az indítvány így hangzik: >A válaszfelirati javaslat második és harmadik alineája t. i. e szavaktól: »az alig néhány hó« húsz sor kihagyandó bezárólag ezen szavakig >az ország pénzügyeinek rendezése«. Ajánlom indítványomat a nméltóságú főrendiház figyelmébe. Elnök: Miután a harmadik alineára is vonatkozik az indítvány, jó lenne ezt is felolvastatni. {Helyeslés) Gromon Dezső jegyző (olvassa a harmadik bekezdést). Szögyény László: Nagyméltóságú elnök ur! méltóságos főrendek! Nekem tulajdonképen nem volt szándékom a válaszfelirati vitában részt venni; de miután Prónay Dezső báró a válaszfelirati javaslatnak két bekezdését kihagyandónak véli, bátor vagyok, mint a felirat készítésére kiküldött bizottság egyik tagja, a szempontot jelezni, és igazolni azon irányt, melynél fogva ezt a feliratba felveendőnek tartottuk. (Halljuk!) Midőn a mélt. főrendek a legmagasabb trónbeszédre felterjesztendő válaszfelirat szer kesztésével és megállapításával foglalkoznak, és ez alkalommal az előttük álló nagyfontosságú törvényhozói teendőket áttekintik és átgondolják, lehetetlen, hogy egyszersmind vissza ne tekintsenek a múltnak befejezett tényeire, és a múlt országgyűlésen létrehozott megoldásokra és alkotásokra, melyeken a tovább építést folytatnunk kell, s melyek a talajt előkészítették, melyben a jövőre várt üdvös gyümölcsök magvait elhinteni és csemetéit elültetni kell. Ezek közt fő helyet foglal a birodalmi tanácsban képviselt országokkal és tartományokkal a múlt országgyűlésen, oly hosszú és nehéz küzdelemmel létrehozott egyesség. Ezt a mélt. főrendek előtt terjedelmesen indokolni s igazolni nem szükséges; mert azokhoz a mélt. főrendek hozzájárultak és azokat nagyrészben egyszerűen vagy keveset ellentmondva fogadták el. Igaz, hogy ezen egyezmények feletti tárgyalások hosszú folyama alatt igen sok éles eriticát hallottunk az akkori tárgyalások és a létrehozott eredmények felett; de concret, positiv más megoldást nem hallottunk. Azok pedig, a mik akkor az állítólag eltévesztett tacticára, a hibás sorrendre nézve felhozattak, azok subjectiv felfogások voltak és objective meggyőző erővel nem birtak, a melyekből tehát, miután a helyeseknek vélt út nem alkalmaztatott, actualis következményt vonni nem lehet. Egyébiránt ez egyezménynek igazolására meggyőzőbbet és döntőbbet előhozni nem lehet, mint a mik e tekintetben a múlt országgyűlés végén, a főrendiház utolsó üléseinek egyikén tárnokmester ur ő nagyméltósága és a szepesi főispán ő méltósága által felhozattak. Ennélfogva, mondom, azok további igazolásába bocsátkozni nem fogok. Mindenesetre igaz, hogy azon egyezményeknek anyagi nyereménye sem kicsinyelhető ; de sokkal nagyobb fontosságúnak tartom az abban rejlő politikai vívmányt; mert mindaz, a mi a köztünk és a pragmatiea sanctio szerint velünk elválhatlanul összekötött országok és tartományok közötti köteléket erősbiti, a mi állami és nemzeti tekintélyünket és nemzeti súlyunkat is erősbiti; ellenében annak, a mi azt gyengíti, az a mi állásunkat is gyengíti. És azért, óhajtva, hogy ezen törvényes kapcsolatnak semmi más által nem pótolható politikai becsétől , minden törvényszerű tényező — kivált a mai válságos viszonyok közt — áthatva legyen, csak ismételhetem, a mit 18 év előtt egy más testületben nyilvánítottam, hogy: »Nec nos sine vobis, sed nec vos sine nobis felices esse licebit.« (Helyeslés.) Miért is a mellett vagyok, hogy ezen két bekezdés megtartassák. Elnök: Van-e, a ki az indítványt támogatni kívánja ? Vécsey József báró: Én bátor vagyok támogatni Prónay Dezső báró indítványát, mert valóban helyes azon megjegyzése, hogy a midőn a múlt eseményeket különösebben ki nem emeli a felirat, akkor nem volna helyén, hogy épen ezen közjogi ténynek, a kereskedelmi és vámügyi kiegyezésnek szenteltessék egy szakasz,melyben ő Felségének ez iránt hála fejeztetik ki és közvetve egyúttal a kormánynak ez által bizalom, sőt dicséret is szavaztatik.
