Főrendiházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–1880. márczius 20.
Ülésnapok - 1878-7
24 VII. ORSZÁGOS ÜLÉS. hol a eriticus a maga részéről egy nagy jelentőségű önálló mű teremtésével előállni képes nem volt. Ez az én nézetem szerint a eritica határait igen megszorítja, s közbevetőleg legyen mondva, az irodalom terén a jó és siker koronázta iró a eritica irányában ezen ellenvetéssel élni nem szokott. Ha iehát azt mondom, hogy azon követelés, mely szerint mindenki, a kinek aggályai, vagy ellenvetései vannak, valamely követett politika iránt, programmal álljon elő : vélekedésem szerint nem teljesen méltányos : nem habozom a magam részéről több kérdésre nézve határozott véleményemet és nézeteimet kimondani épen azért, mert nem vagyok azon állásban, hogy azt programmnak tekintsem. Teszem ezt azért, mert a jelen pillanatban és azon eszmemenet szerint, a mely szerint a mélt. főrendek a felirati javaslatot helyeslik, nem szükséges, hogy azon kérdések iránt nyilatkozzam, a melyek iránt bővebb felvilágosítást várandok. Én csak azon elvi kérdés iránt akarok nyilatkozni, mely a situatiót dominálja. E kérdés nézetem szerint az: adott körülmények közt készek vagyunk-e területi terjeszkedésbe, vagy határaink mddositásába beleegyezni, ha országunk biztonléte azt bármi mődon igényli ? És én a magam részéről nyugodt megfontolás után egyátalában nem átallom kimondani, hogy bizonyos föltételek alatt: igen. (Helyeslés.) Ezen föltételek, mélt. főrendek, én rám nézve egyszerűen abban állnak, hogy minden ily változtatás csak akkor lenne helyeselhető, ha a nélkül, hogy a mi részünkről akármi módon nemzetközi szerződéseken alapuló területi állapot megingattatnék, ha ily megingatás a mi kezdeményezésünkön kivül az események által előidéztetnék, ha a határainkon létező szomszéd állam helyébe, — mely több mint egy évszázad óta volt békés szomszéd és természeténél fogva terjeszkedő szomszéd többé nem lehet, — ha annak helyébe, mondom, más alakulások lépnének, mely alakulásokra nézve semmi mást nem mondok, mint hogy épen azért, mert új alakulások, a terjeszkedés vágyát természetesen magukban hordják. E tekintetben jelezni kívánnám, hogy ily lehetőségeket mindig állambiztonsági, főleg pedig katonai s nemzetgazdasági szempontból, nem pedig a nemzetiség szempontjából kívánom tekintetni. Érzem, hogy apanslavismusban van veszély, mint minden nemzetiségi irányban, mely a maga aspiratióit a létező határok, államcsoportozatok és szerződések rovására akarja érvényesíteni; kisebb veszély, mint pl. a monarchiára nézve az olasz aspiratióban volt, a mennyiben a panslavismus nem bir a történelem és hagyomány azon culturalis egyöntetűségével, mely azon mozgalmat jellemezte ; nagyobb veszély, a menynyiben a panslavismus nagyobb tömegre támaszkodik és pedig oly tömegekre, melyek kifejletlenségöknél fogva minden aspiratiő s kísérlet befolyása alatt állnak, melyek szenvedélyeikre és képzelődő tehetségeikre hatni képesek. — Mindezeknél fogva én azt hiszem, hogy ne fogadjuk el kiválólag a nemzetiségi tekinteteket a külpolitika alapjául; ne fogadjuk el azért, mert a tapasztalás megmutatta és a dolgok természete magával hozza, soha sem helyes egyedül az eszméket és irányzatokat figyelembe venni, mert az eszmék és irányzatok anyagi hatalom által el nem érethetnek, hanem csakis ott, hol hatalmi tényekben nyilvánulnak. Folytatom eszmemenetemet. — Mondottam, hogy én nem vagyok idegen elvbeli tekintetben oly politikától, mely ezen lehetőségeit a terjeszkedésnek magába foglalja; de jeleztem, hogy csakis hatalmi szempontból, a mennyire állami létünk és fejlődésének biztonsága forog kérdésben ; hozzá teszem még, hogy ily eshetőségek valósulásánál föllépésünk mellőzhetlen föltétele, hogy az az ország erejének gondos mérlegelésére és annak kellő tekintetbe vételére alapittassék s azzal összhangba hozassék, hogy következményei előre minden tekintetben kellőleg meglatoltatnak, hogy biztosítékot nyerjünk az iránt, miképen fogna ily területi terjeszkedés a létező közjogi viszonyok keretébe beillesztetni és mily intézkedések czéloztatnak azon esetre, ha azon területszerzés a létező közjogi viszonyok keretébe beilleszthető nem lenne. Ezen feltételek alatt s ezen értelemben én az eszme ellen nem vagyok. A mint előbb is mondottam, fenntartom magamnak véleményem döntő elhatározását a későbbi felvilágosítások megadásának idejére.
