Főrendiházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–1880. márczius 20.
Ülésnapok - 1878-7
22 VII. ORSZÁGOS ÜLÉS. meny eltérések, mint szervezett pártellentétek vannak. A delegatió" csak akkor nyerheti meg egész nyomatékát, ha az a tövényhozás politikai jellemének és pártviszonyainak megfelelő kifejezése. Mindazonáltal ezen hátrányok csak akkor nehezítik a dolgoknak tárgyalását, ha azok tűhegyre állíttatnak, és az, a mi intézményeinkben helytelen vagy alkalmatlan, eszélyes és mérsékelt gyakorlat által nem orvosolta tik. Ha pedig ez megtörténik, akkor az institutiók nem képeznek oly hátrányt, hogy lehetséges ne legyen a törvényhozásnak az őt megillető befolyást gyakorolnia. És ennek lehetőségét épen a inéit, főrendek által követett eljárásban találjuk, mert ugyan egyrészről a főrendiház kétségbe nem vonja és kétségbe vonatni nem engedi, hogy a törvényhozásnak és igy a főrendiháznak, mint a törvényhozás egyik tényezőjének, közvetlen befolyása van a külügyi kérdések megítélésére ; más részről tekintetbe véve a tényleges állapotot, hogy a külügyek leghívebben felderíthetők ott, hol a külügyminister, mint a delegatiókban, személyesen részt vesz, és ennek folytán csak jelezve a véleménye szerint uralkodó nézeteket, a végmegitélést arra a szempillanatra tartja fenn, midőn a delegatiókban történt előterjesztések és okmányok hiteles alakban a főrendiház elé kerülnek és biztos alapját képezik az alkotandó véleménynek, a melynek csak akkor van valódi nyomatéka és jelentősége, ha minden körülménynek kimeritöleg minden oldalról való tekintetbe vételén alapul. Nem vesztettem szem elől, mélt. főrendek, azt, hogy ez főleg a főrendiház keretére illik. Nem merészelném kimondani, hogy a képviselőház, a melynek tagjai nemcsak maguk személyét, hanem azon választókét is képviselik, a kik által küldetnek, e tekintetben talán tágasabb körben mozoghat, mint ezt a főrendiház a maga részéről teheti. Ezen kérdéssel összeköttetésben áll egy másik kérdés, t. i. a törvényhozás competentiájának a kérdése az előterjesztett szerződésre nézve és e tekintetben én a közlést határozottan azon értelmezéssel fogadom el, a melylyel az a ministerelnök ur ő excellentiája által is tétetett. Véleményem szerint az ily közlések szándéka nem lehet az, hogy a közlendő szerződések nemzetközi érvényességet csakis nyilvános vitatkozás és a törvényhozó testületek szentesítése által nyerhetnek. Az ily eljárás nem gyökereznék a törvényben és egyátalában nem felelne meg a nemzetközi érintkezések természetének, (ügy van!) Hanem a közlés szándéka és czélja csak az, hogy azok alapján alkalom nyújtassák a törvényhozásnak magának véleményt képezni és ítéletet mondani a kormány eljárása felett; azt helyeselni és támogatni vagy pedig elitélni, s ennek folytán a további szükséges intézkedéseket megtenni. (Helyeslés) Nem habozom ezen véleményemet teljes határozottsággal nyilvánítani, mert bármily jelentéktelenek is az egyének, kik valamely kérdés iránt nyilatkoznak, az eszméknek oly bő ellentétében, mely a legkülönbféle véleményeket hívja fel : egy erős meggyőződésből folyó határozott nyilatkozatnak hatását a kérdés tisztázására tagadni nem lehet. Indokaim azon kívül, hogy a törvény szavait csak igy értelmezem és csak igy értelmezhetem, még tovább is mennek. Nem tagadom azt, hogy azon kérdés, miként érvényesíttessék a törvényhozás joga a nemzetközi szerződések tekintetében : igen kényes és nehezen megoldható, (ügy van!) Nem tagadom azt, hogy ezen magyarázat mellett, melyet előadni bátor voltam, lehetnek kivételes, még pedig igen fontos esetek, a melyekben a nemzetnek és a törvényhozó testületnek jogai vagy érdekei némelykor orvosolhatatlanul megcsonkíttatnak. De ez nézetem szerint nem az intézmények hibája, hanem a dolgok természetében fekszik. (Helyeslés.) Addig, míg valamely állam más államokkal érintkezésben lesz, a melyek a maguk szerződéseiket nem teszik függővé egy nyilvános testület tanácskozásától és ily testület szentesítésétől és hozzájárulásától : az oly állam, mely ettől el akarna térni, mindig oly hátrányban állana ezekkel szemben, hogy már ezen szempont minden más szempont felett döntő. (Helyeslés.) De van e tekintetben egy megnyugvásunk, s ez az, hogy azon nézet, mely az ily kérdésnek közvetlen szabályozását a törvényhozás szentesítése értelmében igényli, az alkotmányos parlamentaris kormányzat természetéről és előnyé-