Főrendiházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–1880. márczius 20.

Ülésnapok - 1878-68

LXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 327 külön számozva legyenek, mindenkor hozzátétetvén a »magyar* jelszó, p. o. I. II. stb. magyar gyalog-ezred. Ha ezen újitások életbe lépnek, természetesen ez sem rögtönözve, hanem fokozatosan előkészítve, ez által a közös hadseregnek magyar része nyerne annyi önállóságot a közös hadsereg keretén belől, a milyen önállóság az 1868: XII. t. ez. által törvényesített állapottal igen jól megfér és nyerne ez által nemzeti jelleget; ezen önállóság és ezen nemzeti jelleg ébresztené a rokonszenvet a hadsereg iránt a nemzetben és fölkeltené, táplálná a szükség esetében a nemzeti szellemtől áthatott lelkesedést a hadseregben magában. De ezenkívül, sőt ezeket még megelőzőleg, egy fontos újításra van még szükségünk, és ez: hazánkban való felállítása és magyar szellemben való vezetése olyan katonai nevelő intézetnek, melyben a növendékek nagy része, tekintet nélkül vagyoni állására, képeztetik ki a katonai pályára. A Ludovica akadémiának ilyen értelemben való átalakítása, vagyis inkább eredeti rendeltetésére való visszavezetése égető szükség. Mert hiába panaszkodunk a felett, hogy kevesen lépnek a magyar ifjak közül a katonai pályára, ha nem nyújtunk arra alkalmat, hogy az, ki e pályára hivatást vagy kedvet érez, arra magát, tekintet nélkül anyagi viszonyaira, kiképezhesse. így járunk el a népoktatás terén is. Kezdetben nem voltak néptanítóink, állítottunk részükre képezdéket, és a kellő szám remélhetőleg igen rövid idő alatt meglesz. Ha ily intézeteket állítunk azok részére, kik hivatást éreznek a katonai pályára, akkor, ha ezek még az ország és a nemzet rokonszenvét megnyerik, segítve lesz a bajon, és nem lesz többé alapos kifogás, sőt ürügy sem arra, hogy nincs elég magyar egyén, kik állomásokat betölteni képesek. Ezekben vélném csak általánosságban körvonalozhatólag mindazon intézkedéseket, a melyekre hadszervezetünk nagyon is rászorul. Nem akarom a nagymélt. házat mindazoknak elösorolásával fárasztani, a melyeket az egyéves önkénytességi intézmény általakitására és a póttartalékosok intézményének módosítására nézve szükségesnek tartok, hanem egyszerűen kijelentem, hogy miután hadszervezetünk ugy, amint az ma van, tovább fenn nem állhat, hogy az czéljának meg nem felelhet, a mi azonban nem azt teszi, hogy a hadseregben ne volna meg annak érzete, hogy adandó alkalommal megtegye kötelességét, mert a hiba nem az intézményben, hanem az egyénekben rejlik; hogy miután a kormány, midőn a létszámnak 10 évre megállapításáról szóló törvényjavaslatot előterjesztette, egy szóval sem érinti, nem hogy kifejtette volna, hogy megtette-e a szükséges lépéseket az éleibe léptetendő reformokra nézve; hogy miután nem alaptalan, hanern igenis alapos azon aggodalom, hogy a hadsereg létszámának 10 évre való megszavazásával a hadsereg szervezetében létesítendő reformok újabbi 10 évre elodáztatnak; hogy miután ezen önként kínálkozó alkalom a következő 10 év alatt ily alakban többé elő nem áll; a miért is ezt meg kell ragadnunk, hogy határozott kifejezést adjunk annak, hogy miket vélünk a hadseregben átalakitandóknak; hogy miután e törvényjavaslat előterjesztetett a nélkül, hogy az a törvényjavaslat is előterjesztetett volna, a mely az általam jelzett hiányok orvoslását czélozza és hogy miután ily törvényjavaslat előterjesztésére nincs kilátásunk: én a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot még csak átalánosságban sem fogadom el a részletes tárgyalás alapjául. Azonban kijelentem, hogy egy rövidebb időszakra én is kész vagyok ugy ezen, mint a véderőre vonatkozó összes törvényjavaslatokat megszavazni. Azon esetben pedig, — ha a nagymélt. ház ezen törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadja, a részletes tárgyalás alkalmával fogom a netalán szükségesnek mutatkozó indítványt megtenni. Elnök: A képviselőház jegyzője izenetet kivan átnyújtani. Baross Gábor a képviselöuáz jegyzője: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! A képviselőház megbízásából van szerencsém tisztelettel átnyújtani az 1880 ik év első negyedében viselendő közterhekről és fedezendő kiadásokról, — továbbá a kir. József műegyetem, és az állatgyőgyintézet állandó elhelyezésére Budapesten emelendő állami épületekről és az arra megkívántató költségek fedezéséről szóló törvényjavaslatokat, melyek a képviselőház által tárgyal-