Főrendiházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–1880. márczius 20.

Ülésnapok - 1878-55

LV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 277 juh!) Rövid leszek és csak néhány észrevételre akarok felelni. szabályozandó, hogy ez által a polgárok és az ország bennső békéje megóvassék. Midőn tehát az állam oly ügyek iránt intézkedik, melyek több vallásfelekezet egymás iránti viszonyzatára vonatkoznak, akkor csak azon kötelességet teljesíti, hogy a jogot és jogrendet fenntartsa, a netalán eredhető viszályoknak elejét vegye, s a mennyiben azok netalán kitörnének, hatalmával rendezze és szabályozza. Ezekben kívántam válaszolni azokra, a miket a méltóságos püspök ur felemlíteni méltóztatott. (Helyeslés.) Elnök: Ha nincs, a ki szót kivan emelni, a vitát ugy hiszem befejezettnek lehet nyilvánítani. (Helyeslés.) A kalocsai érsek és hibornok ő főmagassága egy indítványt terjesztett elő, mely szerint vissza kívánja állíttatni a kormány által eredetileg előterjesztett törvényjavaslat ezen szövegét: „A ki életkorának 18-ik évét még be nem töltött egyént törvényes képviselőjének beleegyezése nélkül más vallásfelekezetbe felvett: két hónapig terjedhető elzárással és 300 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő." Minthogy az indítvány támogatva lett, szavazással kell dönteni. Méltóztassanak azok, a kik az imént felolvasott szöveget elfogadják, ezt fölállásukkal jelezni. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el az indítványt. Következik az 54. §. Pallavicini Ede Őrgr. jegyző (olvassa az 54. §-í, mely észrevétel nélkül elfog adtatik). Elnök: A képviselőház jegyzője izenetet kivan átnyújtani. Horváth Gyula, a képviselőház jegyzője: Nagym. elnök ur, méltóságos főrendek! Van szerencsém a kisbirtokosok orsz. földhitelintézetéről szóló törvényjavaslatot alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett az arra vonatkozó jegyzőkönyvi kivonattal együtt átnyuj tani. ( Éljenzés.) Nyáry Jenő b. jegyző (olvassa a képviselőház jegyzőkönyvi kivonatát és a törvényjavaslatot). Elnök: E törvényjavaslat ki fog nyomatni és a főrendiház tagjai között kiosztatni, egyelőre pedig véleményezés végett az állandó hármas bizottságnak kiadatni, mely bizottság tagjait kérem, Ismétlem, hogy ha itt a gyermekek nevelésének meghatározásáról, a vegyes házasságokból származó gyermekek vallásának megállapításáról volna szó, akkor az elmondott érvek alkalmazhatók és helyén lévők volnának; fontosságukat •— mint már mondottam •— félre nem ismerem. De itt csupán egy fennálló jogintézmény szentesítéséről van szó. Az elvek itt meg nem változtathatók, hanem csak arról van szó, hogy a fennálló szabályok sanctióval láttassanak el. Hogy az államnak csak arra volna joga, hogy a jogrendet megzavaró cselekményeket megfenyítse, azt, gondolom, elfogadni nem lehet. Vannak olyan cselekvények, melyek a jogrendet közvetlenül nem zavarják ugyan, de közvetve alkalmat szolgáltatnak arra, s épen ezen körbe valók a kihágások. Mert hol a jogrend megtámadása kiséreltetik meg vagy eszközöltetik, ott bűntettről vagy vétségről van szó, azért nem fogadhatom el ő méltóságának azon állítását, hogy az egyházi férfi, a lelkész a bűntettesekkel egy vonalba állíttatik. Épen ezért különítettük el a kihágásokról szóló törvénykönyvet a bűntettekről és vétségekről szóló törvénykönyvtől. A rootivatiónak egyik főpontja az, hogy még a törvénykönyv külön volta is bizonyságot tegyen arról, hogy itt egészen más cselekményekről van szó, mint azokról, melyeket a bűntettekről és vétségekről szóló törvénykönyvben sújt a törvényhozás, sújt az igazságszolgáltatás. i Hogy az államnak nincs joga a vallások belügyeibe avatkozni, azt készséggel elismerem. A vallás- és lelkiismereti szabadság oly szent joga minden polgárnak, az egyházak társulati jogai oly sérthetetlenek, hogy azokba az állam, mint ilyen bele nem nyúlhat, a mennyiben azok a hit, az erkölcsiség körébe vágnak. Ez átalánosan elismert elv, ezt mindenki egész készséggel elismeri. De nem idegen sphaerája az államnak az, midőn különböző vallásfelekezetek egymás iránti viszonyairól van szó, midőn nem valamely egyház belügyeiről van szó, hanem annak viszonyzata más vallásfelekezethez rendezendő, szabályozandó, és pedig épen azért és oly módon