Főrendiházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–1880. márczius 20.

Ülésnapok - 1878-55

278 LV. ORSZÁGOS ÜLÉS. hogy még a mai ülés után Összeülni és elhatározni méltóztassanak, kivánják-e ezen törvényjavaslatot még ezen ülésszak alatt felvétetni. Ha kivánjákj akkor még hétfőig kellene a véleményezést beadni. Szögyény László: Én csak azon megjegyzést vagyok bátor tenni, hogy ma még egy hosszú törvényjavaslat tárgyalása következik. Én azonban ennek daczára kész vagyok az ülést még ma megtartani. Elnök: A kérdés csak az, hogy határoztassék el még ma az állandó hármas bizottság által, kivánja-e az emiitett törvényjavaslatot ezeu ülésszak alatt tárgyalás alá venni, vagy nem. Hogy a törvényjavaslat még ma rögtön vétessék tárgyalás alá, azt én részemről nem igénylem, ámbár ez nagyon szükséges lenne. Nyáry Jenő' b. jegyző (olvassa a kihágásokról szóló törvényjavaslat 55—19. %%-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 80. %-t). Nyáry Gyula b.: Nagyméltóságú elnök ur, mélt főrendek! A 80-ik §. utolsó passusa igy hangzik : „végre az, a ki valamely útmutatót, község vagy mértföldjelzőt, vagy jogosan felállított tilalomtáblát szándékosan megrongál vagy bemocskol; három napig terjedhető elzárással és húsz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.« Ez ellen nincs kifogásom. Én csak azt kifogásolom, hogy a határjelekről itt nem történik intézkedés. Pedig azt hiszem, hogy a határjelek megrongálása ép oly kihágás, vagy talán nagyobb, mint az útmutatók megrongálása. Kérem tehát, méltóztassék itt a határjelek megrongálását is felvenni. Indítványom igy hangzik: (Olvassa) „Indítvány a 80-dik §-hoz. Tekintve, hogy a határjel megrongálása, gyakran foglalásokra, villongásokra és peres kérdésekre ad alkalmat, indítványozom: miszerint a 80-dik §. negyedik sorába ezen szó „valamely" után, eme szó „határjelt" felvétessék." Pauler Tivadar igazságügyminister: Ezen indítványra bátorkodom megjegyezni, hogy a büntettek és vétségekről szóló törvénykönyv 407.§-aintézkedik a határjelekről és azt mondja, hogy a határjelek meghamisítása vétséget képez is három évig terjedhető fogsággal büntethető. Ennélfogva itt már provideálva lévén szigorú büntetéssel, nem szükséges azt itt külön felemlíteni. Elnök: Ezen felvilágosítás folytán a mélt. ur talán visszavonhatja az indítványt. (Helyeslés.) Nyáry Gyula b.: Visszavonom indítványomat. Elnök: E szerint a 80. §. változatlanul elfő gad tátik. Pallavicini Ede őrgróf jegyző (olvassa a 81—103. %%-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 104. §-/). Nyáry Gyula br. Nagymélt. elnök ur, mélt. főrendek! A 104. §. 4-ik pontja igy hangzik: „A ki az elhullott vagy levágott beteg marha, vagy állat-hullát, a körülményt tudva, emberi eledelre használja, vagy e czélra másoknak adja." Erre vonatkozólag azt vagyok bátor tiszteletteljesen megjegyezni, hogy vaunak bizonyos ártatlan állatbetegségek, ilyen például a birkáknál a kergeség, s ugyancsak a birkáknál és szarvasmarháknál a dobkór, a midőn felfuvalkodnak, vagy ficzamodás történik rajtok. Mindezen esetekben, mélt. főrendek, a levágott marhának húsát minden kár és undor nélkül fel lehet használni, és épen azért túlsúlyosnak tartom azt az intézkedést, hogy ha valaki a birkát azért, mert kerge-bajban van, vagy kificzamodásban szenved, levágja, s azt konyhahasználatra szánta, ő ezért egy havi elcsukással s 100 frt büntetéssel büntettessék. Én tehát részemről ehhez hozzájárulni nem kívánok, hanem kérem a mélt. főrendeket, méltóztassanak a következő módositványomat elfogadni: (Olvassa.) „Indítvány a 104. §. 4-ik pontjához, illetve 5-ik kikezdéséhez. A 104. §. 4-ik pontjába ezen szavak után „aki elhullott vagy", eme szavak „levágott ugyan, de undok-, ragályos avagy járványos kórban szenvedő marha, illetve állat" lennének beszúrandók. A többi maradna." Pauler Tivadar igazságügyminister: Csak röviden azt akarom megjegyezni, hogy az igen messze vezetne, mert annak meghatározása, hogy a levágott marha beteg-e vagy egészséges, az orvos dolga. Azon esetben, ha az orvos azt mondja, hogy azon hús használata nem jár árta-