Főrendiházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–1880. márczius 20.
Ülésnapok - 1878-51
LI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 253 • « LI. OKSZAGOS TJLES. 1879. május 30-án. MAELÁTH GYÖRGY ELNÖKLETE ALATT. Tárgyai: Befejeztetik az árvizszabályozó társulatokról szóló törvényezikk módosítását tárgyazó törvényjavaslat tárgyalása. A képviselőház átküldi a büntető törvénykönyv, a kihágásokról, — az 1878. évi lözösügyi rendkivüli kiadás fedezéséről, és az 1873: IX. t. ez. módosításáról szóló törvényjavaslatokat. A kormány részéről jelen vannak: Péchy Tamás és Szapáry Gyula gr. {Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök: Az utóbbi ülés jegyzőkönyve fog iutelesités végett felolvastatni. Mielőtt azonban ez megtörténnék, bátor vagyok megjegyezni, hogy tegnap nekem aggodalmam volt a 121. és 158. §-okra vonatkozólag, a mennyiben e szakaszokban semmiségi panasz esetében az illetékesség felett a királyi Curiára, mint legfőbb itélőszékre bizatik a liatározás joga. A vett felvilágosítás után ez aggodalmam eloszlott, minthogy nem a polgári bíróságok közti illetékességi összeütközésről lévén szó, hanem egy amphibialis természetű bíróság s a rendes bűnügyi bíróság közti öszszeütközés elintézéséről. Erre a tőrvény analógiájánál fogva az összministerium lenne hivatva, azonban e jogát a legfőbb itélőszékje ruházta át, és pedig az okból, mert bűnügyekben ez utóbbi legfelsőbb fokban és végérvényesen határoz, így azon észrevételek, melyek javaslatomra tétettek, elenyésznek. Szögyény László: Bátor vagyok kérdezni: ezen értelmezés mellett melyik a szabatos kitétel, a kir. Curia, mint legfőbb Ítélőszék, vagy pedig a kir. Curiának legfőbb itélőszéki osztálya ? Elnök: A törvény mindkét kifejezéssel ék Nyáry Jenő b. jegyző {olvassa a május 29-én tartott ülés jegyzőkönyvéi). Szögyény László: A 119. §-ra vonatkozólag nem kellene-e e helyett »újabb törvényeinkkel összhangzólagí illető törvényezikk czímeit itt idézni? Az 1876: VI. törvényezikk a közigazgatási bizottságokról, azután a fegyelmi bíróságról szóló, gondolom, 1876: VII. t.-cz. és azután az 1877. évi törvény az árva- és gyámhatóságokról, Elnök: Meg lehet nevezni, noha nem feltétlenül szükséges. A tárgyalás alkalmával >újabb törvényeink* kifejezés javasoltatott és fogadtatott el. Nyáry Jenő b. jegyző (tovább olvassa a jegyzőkönyvet. A 208. §-ra vonatkozó pontnál). Elnök: Itt nincs elég szabatosan indokolva a módosítás, és talán szükséges volna nzt plausibilis alakban feltüntetni a képviselőház előtt. Szögyény László : Azt tartom, a módosítás önmagában indokolva van, minthogy az eredeti szövegben csak ez mondatik: >A jelen