Főrendiházi napló, 1875. II. kötet • 1876. april 8–1878. június 29.
Ülésnapok - 1875-54
LIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 55 A többség nem fogadja el s igy marad az eredeti szerkezet. Zicliy F. Viktor gr. jegyző (olvassa): „A 9. §. 1. bekezdése első sorában ajánlott módosítás mellőzéséhez a bizottság a képviselőházi izenetben foglalt indokok alapján hozzájárult és a törvényjavaslat eredeti szövegét fogadta el." Elnök: Ha nincs észrevétel elfogadtatik. (Elfogadjuk !) Zichy F. Viktor gr. jegyző (olvassa.) „A 9. §. 3-dik bekezdésénél tett főrendi módosításnak elvben történt elfogadását a bizottság tudomásul vévén, a szövegnek a képviselőház által irályi szempontból történt kiigazításához hozzájárult, minek folytán a szöveg ekként állapíttatott meg: „ott az iskolaszék tagjait az illetékes felekezeti főhatóság által megállapítandó szabályzat szerint mindazok választják, a kik, mint a hitközség tagjai, vagy azon kívül is, az iskola fentartásához állandóan járulnak. Ezen választási jogot nem gyakorolhatják azok, kik a községi törvény 1871. XVIII. t. ez. 39. §. a) b) c) és d) pontjai által a községi választásokból ki vannak zárva. A felekezeti iskolaszéknek az illetékes lelkész mindenesetre tagja." Itt a főrendiház hármas bizottsága az eredeti tjavaslaton azon módosítást tette volt, hogy a választásból azok kizárassanak, a kik a közigazgatási törvény értelmében nem birnak választási joggal. Ezt a képviselőház a maga részéről elfogadta, a szövegen azonban irályi módosítást tett. (Elfogadjuk) Elnök: Az irályi módosítás tehát elfogadtatik. Zichy F. Viktor gr. jegyző (olvassa): „A 13. §, 2-ik pontjában, valamint a második sorában eszközölt főrendi módosítás elfogaddását tárgyazó izenetet a bizottság tudomásul vette A törvényjavaslat 5. §. 5. és 6. pontjánál j a képviselőház által az idézett törvéuyczikkek czime és számának a szövegbe történt felvételéhez a bizottság maga részéről is hozzájárult, minek folytán az 5. §. 5. pont 2 ik bekezdésében e szavak után „a közigazgatási bizottságról szóló" e szavak „1876. évi VI.", valamint a 6-ik pontban e szavak után „a közegészségügy rendezéséről szóló" e szavak „1876. évi XIV." a szövegbe pótlólag felveendők." (Helyeslése) Elnök: Nem lévén észrevétel elfogadtatik. És ezzel a törvényjavaslatra nézve helyre állíttatott az egyetértés, miről a képviselőház értesíttetni fog, hogy a törvényjavaslat haladéktalanul legfelsőbb szentesítés alá terjesztethessék. Következik a hármas bizottság jelentése a némely városi törvényhatóságok megszüntetéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Zichy F. Viktor gr. jegyző (olvassa a bizottság jelentését). Pallavicíni Ede őrgróf jegyző (olvasa a ministeri indokolást.) Elnök: Van-e átalánosságban észrevétel ? Apponyi Albert: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Szokása a legtöbb szónoknak, hogy előadandó érveléseit a szőnyegen levő tárgy fontosságára való figyelmeztetéssel kezdje; midőn ma e szokást követem, nem vélek puszta, jelentőségnélküli phrasist kimondani, mert tagadhatatlan az, hogy a nagyobb sensationalis hatással bíró azon sok kérdés közt, mely a közvéleményt foglalkoztatja, nem méltányoltatik eléggé a mai napirenden álló törvényjavaslat hordereje. Negyvenhét városi törvényhatóság megszüntetéséről van szó, méltóságos főrendek, azaz évszázados, — nagy részt dicső történeti emlékekkel egybekapcsolt jogkörök eltörléséről. Már e körülmény magában is elég arra, hogy óvatossággal, — hogy ne mondjam aggálylyal — szavazza meg e törvényjavaslatot bárki is, de különösen ezen háznak bármely tagja, mely jogosultságát egyedül a történelmi jog iránti kegyeletből meriti. Ámde ezen kegyelet nem bírhat reánk oly befolyással, hogy a múlt tiszteletreméltó intézményein ne eszközöljük azon változtatásokat, melyeket a fejlődő élet követelményei paraoesolólag igényelnek. Azért is első kijelentésem, midőn e törvényjavaslathoz hozzá szólok, az, hogy magát a javaslat ezélját — a városi törvényhatóságok számának kevesbitését — helyeslem és magamévá teszem. Az ugyanis nem szenved kétséget, hogy helyes közigazgatás modern igények szerint, oly roppant számú önálló municipium létezése mellett