Főrendiházi napló, 1875. II. kötet • 1876. april 8–1878. június 29.

Ülésnapok - 1875-54

m LIV, ORSZÁGOS ÜLÉS. dom, ha e módositvány ily szellemben volna szerkesztve és ez által az 1868-iki törvénynyel ellentétességet foglalna magában: akkor magam is azt mondanám, hogy ez alkalommal, midőn nem másról, mint a fenálló törvények végrehajtásának ujdonan beillesztése a közigazgatási bizottság szervezetébe, terveztetik keresztül vitetni, mondom, magam is azt mondanám, hogy ezen módositványnak ez alkalommal helye nem lenne. És a mint ezekből a népoktatásra vonatkozó törvényekből látjuk és a tapasztalat velünk sajnosán éreztette, megragadnám ez alkalmat a módosításra, melyet várva várunk, hol lehetne mindazon hibákat orvosolni, melyek azon törvény első hozatalakor ez irányban elkövettettek, mert nem szabad szem elöl téveszteni, hogy az által, a mi a közös és felekezeti iskolákra vonatkozólag a törvényben lefektetve van, támadtak az oly sérelmes bajok, melyek által a felekezetek iskolái minden ok és minden alkalom nélkül közösittettek. Nem egy felekezettel, hanem átalában minden felekezettel igy történt ez. Vájjon az állam czéljainak szolgálnak-e az által, hogy a leggyengébb csecsemőbe nem oltatnak bele a vallás érzelmei, hanem közösen egy órára megjelennek, mintha a tánczmester tanítaná a vallást. Vájjon az állam czéljainak előmozdítására szolgál-e ez, vájjon ez által oly polgárok fognak-e neveltetni, a kik az állam czéljait előre fogják mozdítani ? Ezt mások bírálatára hagyom. Hanem épen ez szerencsétlen következménye annak, a mi az 1868-ikí törvényben van és a mely, a mint már a múltkor emlitém, ellentétben van azzal, a mi az 1848 iki törvényekben lefektetve van. Az 1848-iki törvény sokkal igazságosabb és méltányosabb nézetből indult ki, megállapítván, hogy minden felekezet saját iskoláját segítse és minden iskolát önnön czéljából fentartania kell. Később csempésztetett be, hogy az iskolák felekezeti jellegükből kivetkőztessenek és mi tagadás benne, ez nem a mostani minister úr tendentiája ; mert ha ezt akarná is tenni, nem bírná, mert annyi pénzzel nem rendelkezik az állam; de a törvény mégis lehetővé tenné, hogy a felekezetek iskolái a maguk jellegéből kivetkőztessenek és közösekké változtattassanak át. Mondom, hogy ez az egyes felekezetekre oly sérelmes és a mint ezt fölöslegesen tapasztaljuk minden felekezetnél, de különösen a római kafh. felekezeti iskoláknál, mert ez valójóban példátlan unicumként áll, és hogy ezt a szülők is érzik, ennek nyílt kifejezést akartam ezúttal adni. Én bármit is inkább tennék,'mint sem hogy gyermekeimet azon körbe, a közös iskolába küldenem, a hol a vallás iránti közönbösség taníttatik; mert én az ily iskolát az ördög művének tartom. (Mozgás.) Én azt tartom, hogy megváltoztattassák a törvény, melynek ezéliránytalan, rósz és gyászos jellegét feltüntetni akartam; hanem azt, a mi a törvényben van, és sokak megnyugtatására szolgál, miért kellene kivenni? Én nem tudom magamat megnyugtatni a tekintetben, hogy mi a vezérelv. Hogy ezt mellőzzük, egyetlenegy hatalmas érvelést hallottam, a mit a koronaőr ő excellentiája felhozott, azt t. i. hogy oly méltósággal folytattattak ez ügyben a tanácskozások, hogy ez által oly tünemények támadtak a magyar legislatió körében, melyeket talán másutt nem tapasztalunk. Hogy ez ögy teljesen befejezetté legyen, és minthogy szükséges, hogy ez ügy mielőbb rendeztessék, oda kell működni, hogy ez végleges befejezést nyerjen; azért én hozzájárulok ahhoz, a mit a mélt. főrendek az eredetiben indítványoztak. Nem tudom, miért nem áll az a főrendi házra is, a mi áll a képviselő házra, ha mi újat proponálunk olyat, a mi a törvényben eddig letéve nincs, miért ne fogadtathatnék el az ? Elég lesz, ha azon sérelem illustratiójára, melynek orvoslása szóban van, csak egy példát hozok fel. Ismerek községet, mely tisztán egy felekezethez tartozó lakosokból áll. Az iskola azonban ugy van betelekkönyvezve, hogy községi iskola. Senki soha nem gondolt arra, hogy másnak, mint felekezetinek tekintethessék. Van azonban a faluban három ház, melyben két izraelita, és egy más felekezetű egyén lakik. Es ime az iskolának, mivel mint községi iskola lett betelekkönyvezve, most községi iskola-jelleget akarnak tulajdonítani. Hiában folyamodott az egész község ez ellen, azt adván okul, hogy a telekkönyvezés idejében még ama subtilis distinctio nem létezett, erőnek erejével oda vitetett a dolog, hogy habár természetesnek látszik, hogy három ember 300 ellenében felül nem kerekedhetik, mégis most az iskola felekezetivé nem tehető.