Főrendiházi napló, 1875. II. kötet • 1876. april 8–1878. június 29.

Ülésnapok - 1875-54

LIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 53 Mindezek olyan dolgok, melyek igen igen na

l?y gyanúra szolgáltatnak alkalmat, s figyelmeztetnek arra, hogyha minden §-näl nem őrködünk, hogy minden effélének elejét vegyük, még sok, a fentebbi példához hasonló eset állhat elő. Most a pénz fogytán vannak az illetők, ha több pénzök volna, talántán tovább terjeszkednének. Mindez engem arra bir, hogy ugy, mint a múlt alkalommal, most is a kalocsai érsek ő nméltósága módosítását továbbra is ajánljam. Kérem a mélt. főrendeket, méltóztassanak előbbi határozataiknál rendíthetetlenül megmaradni. Trefort Ágoston vallás- és közokt. minister. Én, méltóságos főrendek! nem értem ezen vitát és aggodalmat. Ha arról volna szó, hogy kellenek-e neküük a felekezeti iskolák, vagy nem, ha valaki a törvényhozás, vagy a kormány részéről arra csak gondolna is, hogy szüntettessenek meg a felekezeti iskolák, vagy felállításuk nehezitve legyen, akkor érteném e vitát. De erről absolute nincs szó. Elismerjük valamennyien ez iskolák szükségességét és jó voltát. Itt nincs másról szó, mint arról, hogy legyen-e a közigazgatási bizottságnak, a tanfelügyelőnek joga arra, hogy ha a felekezeti iskolákat háromszor megintette, javaslatot tegyen a ministernél, ez esetben egy községi iskola felállítására. Ugyan kérdem, vájjon az állami főfelügyeletnek nem reductiója-e ez a minimumra? Mi következik ebből? A javaslat megtétetik, meg fog vizsgáltatni: vájjon szükséges-e itt meg itt községi iskolát felállítani? Egyébiránt nem tekintve ezt, én nem tulajdonitok valami nagy horderőt a módosításnak, most is ugy, mint előbb, csupán alaki, technicai szempontból ellenzem azt. Nem bocsátkoztunk az 1868-ki törvény revisiójába, s épen ezért igen sok nagy horderejű javaslatot nem fogadtam el, mert azon szempontból indultam ki, hogy az emiitett törvény anyagi része nem fog módosíttatni. Ez oknál fogva azon helyzetben voltam, hogy messze vágó javaslatokat elutasíthattam. Ugyanezért nem fogadhatom el e módositványt, s kérem a mélt. főrendeket, méltóztassanak a hármas bizottság véleményét elfogadni, {Helyeslés) miután az 1868-ki törvény 15. §.-a egész épségében megmarad, melyben az mondatik, hogy a kormány bizonyos körülmények közt községi iskola felállítását rendelheti el. Egy ily tisztán az administratio körébe vágó törvényben nem fogadhatok el olyan módosítást, mely a kormány kezét megköti. Ez által folytonos súrlódásnak tétetnék le alapja. Méltóztassanak teljesen nyugodtak lenni a felekezeti iskolák tekintetében. A kormány részéről senki semmi nehézséget ezek ellenében támasztani nem akar, s méltóztassanak elhinni, hogy a hol bajok vannak, más okokból erednek azok, mely okoknak itten fejtegetése egyátalában nem volna helvén. Tekintve tehát, hogy a törvény hasznára fog lenni ugy az állami, mint a felekezeti iskoláknak, méltóztassaaak a hármas bizottság javaslatát elfogadni, máskép koczkáztatva lenne, hogy ezen üdvös törvény ezen országgyűlés alatt létre jöjjön. [Helyeslés.) Elnök: Azok, kik a kalocsai érsek indítványához képest a főrendiház előbbi szövegét kívánják megtartani, méltóztassanak ezt felállásukkal jelölni. (Megtörténik.) A többség az indítványt nem pártolván, a hármas bizottság javaslata elfogadtatik. Zichy F. Viktor gr. jegyző (olvassa a bizottság javaslatát a 7. §-ra vonatkozólag, mely elfogadtatván, olvassa a jelentésnek 8. §-ra vonatkozó részét): „A 8. §-nál a főrendiház által tett módosításnak következő szöveggel leendő pótlását: „megbízottakon kívül a törvényhatóság területén levő vallásfelekezetek egy-egy választottja és a törvényhatóság területén levő ugy állami s községi tanítók, valamint mindegyik vallásfelekezet tanítói közül a törvényhatósági közgyűlés által választott egy-egy tanitó." miután ez a főrendek által javasolt szövegnek bővítését tartalmazza, a bizottság helyeslőleg tudomásul vette." Haynald Lajos kalocsai érsek: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! Azon módositvány által, melyet a 8-ik §-hoz elfogadott volt a főrendiház, de a képviselőház részben megváltoztatott, az akart eléretni, hogy a szakértelmiség képviselve legyen az állandó népnevelési bizottságban, hogy midőn a közigazgatási bizottság sokszor a felekezeti tanügy iránt is rendelkezik, a kellő felvilágosítások megadása