Főrendiházi napló, 1875. II. kötet • 1876. april 8–1878. június 29.

Ülésnapok - 1875-128

486 CXXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. De hiszen arról nincsen szó. Az igazgatóságnak befolyását, az igazgatóságnak az ügyek vezetése körüli hatáskörét, akár kinevezett kormányzó, akár választott kormányzó áll az igazgatóság élén, megváltoztatni nem fogja; az a kérdést — nézetem szerint —nem alterálja. Épen abból az elvből kiindulva, melyből a mélt. báró úr kiindult, nem jutunk azon következtetésre, hogy a kinevezett igazgatóság helyébe tegyük a választott igazgatóságot; mert a kérdés súlypontja ott van, hogy milyen hatáskörrel bir az igazgatóság. Azon okoskodást sem tehetném magamévá, hogy a befolyás, mely a kormánynak ezen statútumban adva van, s mely biztositékát képezi annak, hogy az ország hitele ki fog elégíttetni annak rendje és módja szerint, hogy ezen módosítás által alteráltatnék; mert hisz nem az a főczél, hogy a kormány befolyást gyakoroljon, hanem a főczél az, hogy az igazgatóság, mely budapesti lakosokból állíttatik össze, s melynek feladata lesz magyar hitelszükséglet felett ügyelni, és melynek kezelése és rendelkezése alá bocsáttatik azon 50 millió, hogy a hitelszükségletet kielégítse, valamint mindazon jogos kívánságokat, melyeket az ország hitelszükséglete részéről támasztani lehet. A kérdést egészen más szempontból kell nézetem szerint megítélni. A kérdés az, hogy vájjon a között, vajion az alkormányzó egészen önállóan neveztetik-e ki, vagy pedig kineveztetik hármas kijelölés alapján, van-e oly nagy különbség, származhatik-e ebből az országra magára s az ország hitelszükségletének kielégítésére oly nagy hátrány, a mely miatt azt nem kellene vagy nem lehetne elfogadni? Én azt hiszem, hogy nem, mert a mennyire helyesnek tartom azt, hogy az alkormányzó alkalmazása és kinevezése rendszerének tétessék elég, annyira méltányos másfelől ezen rendszert összeegyeztetni azzal, hogy a ki az osztrák pénzügyminister ur által a kinevezésre ő Felségének javaslatba hozatik ezen fontos állomásra, egyúttal, midőn a kormány bizalmát birja és ő Felségétől mandátumát kapja, bírjon egyszersmind azon részvényesek bizalmával, kiknek utóvégre is vagyonát kezelni fogja. A javaslat, melyet a mélt. főrendek hármas bizottsága proponál, a középúton jár. Megtartja elvileg a kinevezési jogot, mert ő Felségének a pénzügyminister fog ajánlani azon három közül, kik a közgyűlés által javaslatba hozattak, másfelől azok bizalmát is, kiknek mandatariusává lesz, nem hagyja figyelmen kivül azoknak érdekét, kiknek vagyonát kezelni fogja. És én, mélt. főrendek absolute nem bírom átlátni a magam részéről, hogy milyen nagyobb jog és érdek lenne megóva az által, ha a kinevezés egészen elejtetnék és csak a megerősítés joga tartatnék fenn a kormánynak. Én osztozom ő méltósága azon nézetében, de csak egy bizonyos mértékig osztozom, hogy nem szabad egészen kizárni a kormányhatalom ingerentiáját, de kellő korlátok közt kell tartani. Ezt jobban megóvja a kinevezés, mint a puszta megerősítés. Az, a ki alkormányzóvá kineveztetik, az a kormány kezéből, habár a közgyűlés felterjesztése alapján veszi mandátumát, az bizonyos tekintetben a kormány képviselője és pedig ő Felségétől nyert decretum alapján; de a kit a közgyűlés terjeszt fel, és ő Felsége csak megerősít, az sohasem tekinthető olyannak, mint a ki azon alkalmazást a kormánytól kapja. Méltóztatott az igazgató - tanácsosokról azt mondani, hogy ezek szabadon választatnak a közgyűlésen, de megválasztatásukat ő Felsége erősiti meg. Vájjon tekintette-e ezt valamikor akárki is, a ki ezen kérdésben nyilatkozott, kinevezésnek; vagy tekintette-e ezt akárki is, a ki ezen dologról az érdekeltek köréből szólt, oly valaminek, mi által a kormány nagy befolyást gyakorolna? Nem. Ezen megerősítési jogot senki sem tekintette másnak, mint tisztán alaki eljárásnak; a repudiatío joga implicite — nem mondom — hogy ki van zárva, de a gyakorlatban alig lesz rá eset, hogy igénybe vétetnék. Méltóztassanak megengedni, oly valakit, a kit a közgyűlés az alapszabályok értelmében, melyek körülírják a főtanácsos kellékeit, felterjeszt, bármely kormány nehezen fog repudiálni. Ha azon részvényesek közül, kik az alapszabályokban körülirt kellékeknek megfelelnek, akárki terjesztetik is föl, micsoda joggal fogja azt mondhatni; én nem akarom, hogy ez megerősíttessék — mikor az az alapszabályokban foglalt kellékeknek megfelel, bűnvádi kereset alatt nem volt, a kellő számú részvényekkel bir és a részvényesek bizalmát birja ?