Főrendiházi napló, 1875. II. kötet • 1876. april 8–1878. június 29.

Ülésnapok - 1875-123

CXXin. ORSZÁGOS ÜLÉS. 437 azon szerkezetbe, melyet a képviselőház elfogadott? {Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Nyáry Jenő b. jegyző' (olvas): „A régi 190., most 191. §-ban „törvény által nem tiltott" kifejezés helyett „az állam által elismert" kifejezést ajánlják a főrendek. Az igazságügyi bizottság javaslatára a ház ,,az államban fennálló" kifejezést állapítja meg". Kiss Miklós főispán jegyző (olvassa a "bizottság jelentéséi) : „Egyedül csak a régi 190., most 191. §. s az erre vonatkozó 191., most 192. és 336. szakaszoknál a bizottság a főrendi ház által a hazai törvényeinkkel összhangzó és közjogilag mindig használt kifejezést: „az állam által elismert vallás" továbbra is annál inkább fenntartandónak véli, mert a képviselőház által ajánlott ezen kifejezés „az államban fennálló" mint határozatlan tág értelmű, az államérdekeket könnyen veszélyeztető következtetésekre alkalmat nyújtó kifejezést nem látja olyannak, hogy mintegy mellékesen a büntető törvénykönyvben a fennérintett, mindig közjogilag használt tétellel ellentétben felcserélve, első alkalommal ezen kifejezés használtassék. Sőt inkább e helyen új államjogok felállítása nélkül a törvényesen létezők biztos védelmezését a bizottság az állam kötelességének tartja." Nagymélt. elnök ur, mélt. főrendek! Az általam épen most felolvasott jelentésében a hármas bizottságnak azon nézetnek adatik kifejezés, hogy az alsóház által indítványozott és elfogadott forma által mintegy úgy per tangentem, vagy mellesleg egy közjogilag használt kifejezés és fennálló jog alteráltatnék vagy módosíttatnék. Ha ez az eset forogna fenn, távol volna tőlem az, hogy koczkáztatni merném azon indítványt, melyet most bátor vagyok tenni, hanem az én meggyőződésem az, hogy ezen eset nem forog fenn, nem forog fenn azon oknál fogva, mert a képviselőház, ha jól tudom, midőn ezen formulát kimondta:,,az államban fennálló vallás", nem akart többet mondani, mint az eddig is fennállott közjogi formát, t. i. az állam által elismert vallás kifejezést. Ha tehát, — és a mennyiben — ezen formulának magyarázat adatik | úgy az alsóháznál, mint a felsőháznál, úgy én | meg vagyok győződve, hogy nem történhetik meg, hogy alteráltassék és megváltoztattassák ezen eddig használt kifejezés és épen azért szabadságot veszek magamnak — bocsánatot kérve a hármas bizottságtól, hogy véleményében ezúttal nem osztozom — azt- indítványozni, hogy az államban fennálló vallás, a mint a képviselőház által ajánltatott, fogadtassék el azon tekintetből, mert én részemről nem tehetem magamévá a főrendek által tett módosítást, melyet ha magamévá tettem volna, nem teszem vala ezen indítványt. Szabadságot veszek magamnak ezen alázatos indítványomat elfogadásra ajánlani. Cziráky János gr.; Nagy mélt. elnök, mélt. főrendek! Azon indok, melyet az előttem szólott mélt. főispán ur felhozott arra, hogy továbbra is a „fennálló" szó használtassék, a melynek — mellékesen legyen mondva — a képviselőház első izenetében nyoma sem volt, mert akkor még a „nem tiltott vallás" kifejezése használtatott, most pedig egyszerűen „a fennálló vallás" kifejezésről van sző, engem nem I győz meg. Méltóztassanak megengedni, e kifejezések között mégis létezik különbség. Mert hiszen hazánkban talán vannak „fennálló" vallási seeták is, melyekre nézve nem mondhatjuk, hogy ezek az állam által azért volnának engedélyezve, mert bizonyos államellenes czélokat tűznek maguk elé, és igy az állameszmével ellentétbe jőnek a katonaság és más tárgyban is. Nem látok tehát kellő indokot arra : miért kellene a mindig törvényesen használt s mindenkor előfordult kifejezéstől s országosan bevett vallásoktól eltérni ? O méltósága az indítványt különösen s főleg azzal is indokolja, hogy azt mondja: a képviselőház ezt nem másként magyarázza, mint a bevett vallásokat; nemde, mintha az már bevett vallás volna. De kérem, egyes, akár alsóházi, akár felsőházi magyarázat, még akkor is, ha országos határozaton alapulna, törvényt nem pótolhat; a törvény szava szab itt zsinórmértéket, a törvény határoz itt, nem pedig interpretatiók, a mik azután a bíróságot soha sem kötelezhetik, i mert ezeknek csak a világos törvény, vagy pe, dig a világos törvénynyel összhangzó felső