Főrendiházi napló, 1875. II. kötet • 1876. april 8–1878. június 29.

Ülésnapok - 1875-117

404 CXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. tanácsa sem emlékezik. Az élet szükségei, s a gyakorlat nem teszik tehát szükségessé oly bűntettre büntetést megállapítani, mely nem fordult elő, s nem követelik, hogy egy helyes elvtől, a részesség elvétől eltérés történjék: midőn az egyetlen argumentum, mely figyelmet igényel, a szükség argumentuma az indítványt nem támogatja, sőt a tényleges adatok a szükségtelenséget constatálják. Bátor vagyok tehát ezen körülményt nagyméltóságtok figyelmébe ajánlani és a nélkül, hogy részletesebben szólanék e kérdésről, kérem a nagymit. házat, méltóztassék a mennyire lehetséges az indítványt elejteni, vagy pedig ha nem lehet, kérném azt azon szövegezésben, melyet a főkamarásmester úr ő nagyméltósága előterjesztett, elfogadni. Majthényi László b. honti főispán: A menynyire egy hallomásra lehetséges, úgy vettem ki, hogy gróf Festetics Pál ő mélt. indítványa és a nagymélt. főkamarásmester uré közt némi eltérés van, a mennyiben Festetics Pál gróf ő méltósága a pénzhamisításra való felhívásra szabott büntetés iránti rendelkezést egészen mellőztetni kívánja; ellenben ő nagyméltósága ezen rendelkezést habár enyhébb mértékben fenntartani, de az emberölésre, illetőleg a gyilkosságra és gyujtogatásra való felhívásra is óhajtja kiterjeszteni. Én egy előre sem az egyikhez, sem a másikhoz nem kívánok szólani, hanem nyilatkozni óhajtok a külön véleményre, mert azt gondolom, hogy egy pár szó különbség mellett a kiindulási pont és czél, melyet mi és a nagyméltóságú ház elérni intendálunk, ugyanaz. Kétséget nem szenved, hogy a bűnkisérletet és kezdetet a bün végleges elkövetésétől jelentékeny ür választja el, mert számos fokozat van, melyeket a bírónak az Ítélethozatalnál figyelembe vennie kell. A kérdés azonban az, hogy a ki mást bűntett és vétség elkövetésére felszólít, vájjon nem követte-e el azon bűntettet, melyet intendál? Az azután, hogy az ilyen felhívás eredményre vezetett-e vagy eredménytelen maradt, többé nem a felhívó érdeme. Odáig megint szívesen elmegyek, hogy a felhivóra az, hogy ha a felhívás eredménytelen maradt, enyhítő körülményt képezzen. Azt hiszem, hogy hasoló állásponton áll a német birodalmi törvényköny .... Csemegi Károly államtitkár (közbeszól): Nem! Majthényi László b. honti főispán: .... azon különbséggel, hogy ott tekintet nélkül a bűntett vagy vétség nemére, melyre felhívás történik, a felhívó büntettetik habár eredménytelen maradt is. Szóval a német büntető törvényhozás generalizál és e bűntény következetesen egyformán, ha jól emlékszem 200 tallérral és egy évi börtönnel büntettetik. Mi ellenkezőleg járunk el, mert mi specialisálunk. Mi nem azt mondjuk, hogy minden bűntettre vagy vétségre való felhívás akár volt eredménye, akár nem, büntetendő; hanem kiszemelünk a bűntettek és vétségek közül némelyeket, melyeket a többinél súlyosabbnak és veszélyesebbeknek tartunk, és azt moadjuk, hogy a ki ezekre felhív, habár eredménytelen maradt is a felhívás, büntetjük. Méltóztassanak megengedni, hogy a büntető törvénykönyvi javaslat, midőn a felségsértésre és hűtlenségre való felhívást nem bünteti, a pénzhamisításra és a hamis tanúságra való felhívást, habár eredménytelen maradt is, bünteti, ez sokkal kevesebb következetesség, mint az, midőn mi azt állítjuk, mint a különvélemény előterjesztői, hogy ha a törvényjavaslat büntetni akarja a felhívást a pénzhamisításnál és a hamis tanúságtételnél, akkor a súlyosabb és a közveszélyübb gyilkosságnál annál inkább kell azt büntetni. A mi az életnek a theoriával szemben való hangoztatását illeti a törvényhozás terén, én , szívesen elfogadom ezt. De mi következik ebből ? Véleményem szerint azon kérdés eldöntése előtt I állunk, habár az életre hivatkozunk is, hogy melyik intézkedése a törvénynek fogja a bűntettek elkövetését gyériteni: az-e, ha a bűntettekre való felhívás büntetlenül marad és az inpunitás biztosíttatik, vagy az, ha talán nem is oly szigorúan, de mégis büntettetik, a ki a maga rósz szándékát elárulta az által, hogy mást bizonyos bűntett és vétség elkövetésére felhív. En azt hiszem, hogy ezekből kiindulva a különvéleményben foglalt eszme előterjesztésének, viszonyítva a törvényjavaslatnak egyéb intézkedéseihez, jogosult alapja van. Miután pedig, mint szerencsém volt mondani, e törvényjavaslat