Főrendiházi napló, 1875. II. kötet • 1876. april 8–1878. június 29.

Ülésnapok - 1875-116

CXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 369 Samassa József egri érsek: Mólt. főrendek! Vajmi kevés mondani valóm van azok után, a miket a kalocsai érsek ő excellentiája az általa benyújtott módositvány támogatására felhozott, s a mely indítványt én a magam részéről pártolom. Csupán ezen kijelentésemet kívánom röviden indokolni, hogy ez által a házszabályok értelmében lehetővé tegyem a kérdés szavazás alá bocsátását. Mélt. főrendek! Korunknak kiváló tulajdonságai és jellemvonásai mellett nézetem szerint egy veszélyes irányzata és tévedése az, hogy az embert csak azon viszonyban kívánja tekintetni, melyben polgártársaihoz áll. Ellenben alig veszi figyelembe, azon nobilis stigmát, mely az embert, mint egy szellemi társadalomnak polgárát megilleti. és elválasztja a társadalmat, mely ezen földi két határai közé szorul amattól, mely az öröklétbe nyúlik át. Elszigetelvén ekként a társadalmat és elmetszvén mintegy a fonalakat, melyekkel a lét társadalmat a vallás összeköti, a társadalom ingadozóvá válik. Mert min nyughatik társadalmunk biztosan, ha a vallás elvei nem nyújtanak annak alapot? A legműveltebb társadalomnak és államnak is az erkölcsre és a, vallásra kell támaszkodnia. Ezen igazságot, a történelem által kiválóan igazolt ezen meggyőződést ki kell fejeznie, felfogásom szerint azon törvénynek is , mely miként az előttem szólott érsek ő excellentiája igen helyesen és szépen kifejezte, hivatva van az egyrészt az emberi szabadságnak korlátot vetni, melyen túl az azzal való élés, visszaélés, és melyen túl az emberi cselekmény az állami büntetés alá esik ; mely hivatva van a társadalom és az erkölcsi rend viszonyait meghatározni és megóvni, mely hivatva van a magánosnak személyi és vagyoni biztonlétét, a hatlalomnak és a hatalom kezelőinek tekintélyét megvédeni, annak megtámadásait államilag megbüntetni, azon törvényben kell megvédetnie azon fő tekintélynek, azon hatalomnak is, mely azon hatalom sanctiója. S ezen hatalom megtámadtatása ezen főtekintélynek erkölcsi belső érzetet megrázó, akár szóval, akár tettel megrohanása, kell, hogy azon codexben mint oly cselekmény tüntettessék íel, melyet az állam büntet. S ez az, a mit ő excellentiája indítványba hozott. Nem felekezeti tan ez mélt. főrendek! Ez FŐRENDI KAPLÓ I[. 1875/7S. az emberiség közös vallásosságának egyetemes tana; ez előtt meghajol pogány, úgy mint keresztyén, ennek meghódol a barbár egyiránt, mint a művelt; ez az emberiség közös vallási érzetében van meg, s a mely érzet Athénben nem más, mint Korintban és nem szabad annak Pesten seramásnak lennie, mert az örök természetű. Átalában panaszkodunk, hogy a törvények vesztenek hatályukban, és nem gondoljuk meg, hogy késünk, vagy megfeledkezünk azon főtekintélynek megóvására gondolni, mely nélkül a tör| vényeknek bármely sanctió sem lesz képes fogaI natot szerezni. Őseink mindig azt hitték, hogy a | tekintély alapja a vallás. Mi is azt hisszük nagyméltósága főrendek, — és pedig nem csupán felekezeti szempontból, hanem azon államnak I fentaríása érdekében, — hisszük különösen oly időben, midőn a bűn, a csin, szellem és értelem alakjában jelentkezvén, csábjával majdnem ellenállhatlan, midőn az adott szó hűség, becsület, erény csak úgy, mint a bűn, adás-vevés tárgyai; oly időben, midőn a gazdagság összehalmozátia j a gyors forgalom eredménye, az ipar és keres| kedelem oly rendszer felé törekszik, a mely egyesek javára, mindnyájok életét és verejtékét zsákmányolja ki. Ezen meggyőződés hatotta át, miként az előttem szólott érsek ő excellentiája kifejezte — Európa legtöbb, legműveltebb államait is, midőn büntető ooílexeiket szerkesztették, és találtak a büntető rendszer alapjának megváltoztatása nél! kül módot, hogy azon cselekményt, melynek | megbüntetését hozta javaslatba a kalocsai érsek ő excellentiája, be vegyék a maguk törvényébe. Bevette ezt a német birodalmi törvény, bevette az olasz, bevette a franczia törvény, bevette ezt javaslatába és már — gondolom bizottságilag is keresztül ment, — az osztrák birodalmi törvényjavaslat azt igen szépen és felfogásom sze! rint helyesen indokolja ekként: „Auch der gebildetste Staat muss sich mehr oder weniger auf \ Reliffion und Sitté stützen, Insoweit ist die ! Verletzuno- von RelÍ£Íon und Sitté ein Auj griff auf den Staat, auf die Grundfeste der ! bürgerlichen Orduung, alsó Verbrechen.'' így indokolja a német birodalmi törvény | azon intézkedéseit, midőn Istennek meggyaláI zását megtámadását és a vallási intézmények