Főrendiházi napló, 1875. II. kötet • 1876. april 8–1878. június 29.

Ülésnapok - 1875-44

6 XL1V. ORSZÁGOS ÜLÉS. Az előttünk fekvő törvényjavaslat ugyan nem engedi, hogy az 1868-iki népiskolai törvény­czikk szón részleteinek is elvi fejtegetésébe bo­csátkozzunk jelenleg, a melyek nálunk az ujabb iskolai és tanügyi politikai actiót úgyszólván kezdeményezték; s ennek csakis azon részeire vagyok kénytelen szorítkozni, melyekről a jelen törvényjavaslat intézkedik. Ámbár átalánosságban és különösen vallás- és közoktási minister ur ő nmlga nyilatkozata által is elismert tény, hogy e törvények revisiója is már egyszer kívánatos és szükséges volna; de miután ennek most csak azon része áll előttünk, mely az iskolai admini­stratióval foglalkozik, különösen ennek beillesz­tése a megyei törvényhatóságokba és a végre­hajtó bizottságba, csupán erre fogok szorítkozni és sajátlag, némi módosításokkal kívánok járulni ahhoz, hogy az ez iránybani intézkedések men­nél határozottabban és szabatosabban alkottassa­nak. Mert másrészt örömmel üdvözlöm ezen tör­vényjavaslatot és készséggel elfogadom azt, nem­csak mint hiánypótló intézkedést, hanem ugy is. mint valóságos javítást (Helyeslés.) E tekintetben kétség sem merülhet fel az iránt, hogy mindazon határozatok, melyek benne foglaltatnak az iskolai hatóságokra és az iskolai administratióra nézve uj és jobbra való fordulatnak tekinthetők, azon politikai actióban, melyet mint mondám az 1868. t. ez. hazánkban initiált. Mindemellett mégis, a mennyire némi nehéz­ségek merülnek föl arra nézve, hogy nem egé­szen világosak a törvényjavaslat egyes helyei, bátor leszek eziránt nézeteimet előterjeszteni. Máskép is ugy vagyok meggyőződve, hogy egy állami iskolai törvény sajátlag mindig csak ad­ministrativ törvény lehet; és nem lehet más ezélja, mint egyszerűen minden felekezeti és pártérdeken felülemelkedve a valláserkölcsi érzet s értelmi miveltség fejlesztése és szilárdítása. E szempontból kívánok kiindulni e törvény­javaslat bírálatában. Élénken emlékezem a vallás és közoktatási miniszter ur ő nagyméltóságának azon emelkedett nyilatkozatára, melyet a képvi­selőházban még mint az 1868-iki törvényjavaslat előadója tett, mondván: hogy a népiskolai tör­vény sem felekezeti, sem pártkérdés, hanem egy­szerűen a cultura kérdése; és ezt valóban a tör­vényhozás előtt csakis mint culturai kérdést kel­lene tekintenünk. Kívánatos lett volna, hogy bár mindig csakis e részében tárgyaltatik vala. Ez által kétségtelenül számos nehézség és vallási conflictus lett volna elhárítva. Egyébiránt én e tekintetben szívesen tovább is megyek és azt mondom, hogy nem csak a cultura kérdése, ha­nem a mennyire nemzeti művelődésünk kérdése egyértelmű nemzeti s állami létünk kérdésével, ez egyszersmind nemzeti s állami fenállásunk kérdésének jelentőségére emelkedik. A törvényjavaslat e tekintetben is kétség­telenül nagy haladást tanusit az 1868-iki törvény félszeg intézkedéseihez képest, nevezetesen az iskolai hatóságok szabályozását illető pontjaiban. A ház ezen padjain sohasem volt sajátlag s áta­lában kifogásunk az államnak az iskolákra való befolyása s azok fölötti fenhatósága ellen. Soha­sem vontuk kétségbe az államnak főfelügyelet! jogát. Sohasem kívántuk annyira kiterjeszteni autonóm jogainkat, hogy az állam ellenében, csu­pán magunknak vindicáltuk volna ezen jogot. Mindig készségesen elismertük az állam ezen jo­gát, s igyekeztünk nem csak elismerni, hanem egyszersmind előmozdítani az állam azon magas érdekeit, melyek iskoláinkra bízattak. Mindannyi­szor örvendettünk, valahányszor az állam intentiói­nak e tekintetben megfelelhettünk, az állammal karöltve járhattunk, és az tanuja lehetett azon elő­haladásnak, melyet iskoláink e téren tehettek. Ezen nézetből kiindulva, s lelkesítve, most is örömmel üdvözlöm e törvényjavaslatot, mely az állami iskolai felügyelet iránt az eddiginél mél­tányosabban és szabatosabban intézkedik. Más kérdés, vájjon ezen törvény is még azért minden tekintetben meg fog-e felelni a lé­tező viszonyoknak. Kétségtelen, hogy az állami felügyelet, mely ezelőtt régebben iskoláinkban gyakoroltatott, kevés nehézséget szülhetett. Az állam megnyugodott a hitfelekezetek iskolai fel­ügyeletében, viszont a felekezetek is megnyugod­tak az állami főfelügyeletben. Eendesen karöltve haladtak az állammal. — Valamint részünkről készséggel terjesztettük elő iskolai rendszerünket jóváhagyásul, valamint készséggel elismertük az állam rendelkezési jogát, felügyeletét, igyekez­tünk annak megfelelni; ugy az állam viszont kölcsönösen istápolta és segélyezte iskoláinkat. Egy-két kisebb félreértést kivéve, talán százado-

Next

/
Thumbnails
Contents