Főrendiházi napló, 1875. II. kötet • 1876. april 8–1878. június 29.

Ülésnapok - 1875-74

172 LXXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. gitsük. Az igazságügyminister ur által felhozott indokokat erre nézve én elégségeseknek nem tartom. Ebből a nézetből indult ki a hármas bizottság is. Azért kérem a mélt. főrendeket méltóztassanak ezen §-t változatlanul elfogadni ugy a mint azt a képviselőház szövegezte és a főrendiház hármas bizottsága is elfogadásra ajánlotta. {Helyeslés.) Elnök: Ha nincs ki a változtatás mellett támogatókig felszólalni akar, akkor a hármasbizottság által elfogadott eredeti szerkezet megmarad. Vay Béla b. jegyző {olvassa a 6. %-t). Kiss Miklós jegyző. A hármasbizottság a 6. §. helyett a következő szövegezést ajánlotta {olvas) 6. §. „Ha a kölcsönszerződésben a visszafizetni kötelezet!; összeg és a felvettnek elismert összeg között különbség forog fenn : a biró csak a kölcsönszerződésben felvettnek elismert összeget s ennek a felvételtől számított 8°/°-os kamatait állapítja meg. Ugyanezen szabály áll az előjegyzésre és a bekeblezésre is." Felhozatott a bizottságban, hogy a jelen törvényjavaslat életbe léptetése esetében könnyen megtörténhetik: miszerint a hitelező nagyobb összegről állithatna ki kötelezvényt, mint a valósággal felvett kölcsön összege, mi által a tőkeuzsorának nyílnék tág tere. Ily esetben, ha a törvény szerinti bizonyítás folytáu az elismert, s tényleg felvett kölcsönösszeg közt különbség léteznék : a biró csak a tényleg kölcsönzött s felvettnek elismert összeget, s az ez után járó 8°/°tóli kamatokat ítélje meg. Elnök: Van-e valaki a kinek erre nézve észrevétele van? Ha nincs, tehát a bizottság által ajánlt szövegezés elfogadtatott. Kiss Miklós jegyző {olvas): A képviselőházi 7. §., valamint a 8. és 9. §§-ok egy számmal magasabban jelzendők. A 7. §-al pedig elfogadásra ajánltatik következő szövegezés: 7. §. „Az 1868: XXXI. t.cz. 2. §-a, mely szerint: Ha a kölcsönről írásbeli szerződés nem létezik, vagy létezik ugyan, de abban a kamat csak átalánosan, az összegnek vagy a kamatlábnak számszerű meghatározása nélkül van kikötve; valamint azon esetben is, ha a kamat szerződésileg nincs kikötve, hanem az a törvény határozatainál fogva jár: az egy évi kamat a fizetendő tőke hat százalékát teszi — valamint az 1868: XXXI. t.-czikknek jelen törvény által nem érintett intézkedései továbbra is érvényben maradnak." Csiráky János gr*: Nagymélt. elnök ur, mélt. főrendek! Méltóztassanak megengedni, hogy illustratiójául a ratiónak a melyből a hármas bizottság kiindult, és a mely miatt azt ajánlandónak találta, némi fölvilágositással szolgáljak. Ha netalán azon solid kölcsönös intézetek, alapítványok vagy pénztárak azt a következtetést vonnák ki, hogy a törvényes kamatláb megvan változtatva, és e törvény első §-ára támaszkodva a 8%-os kamatot találnák olyannak, a mely mint az országban dívó, törvényesnek van elismerve, — a mi mindenesetre megtörténhetik, ha ezen új szakasz itt fel nem vétetik, akkor még kötelességöknek is tekinthetnék az alapítványok és egyéb például árvapénztárak még nagyobb kölcsönöknél is azon kamatlábat megállapítani, a mi egyedül kivételkép engedtetik, mintegy át nem hágható maximum képen, de semmi esetre sem oly czélból, hogy ez által a fennálló 6%-os kamatláb törvényessége megingattassék. Ez volt az indok, hogy ez új szakasz felvétele ajánltatott. {Helyeslés.) Elnök: A méltóságos főrendek tehát elfogadják az ajánlott új §-t. Vay Béla b. jegyző {olvassa a régi 7. most S-ik %-t, a mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Továbbá olvassa a 8. most 9. %-t). Nyáry Gyula b.: Nagymélt. elnök ur, mélt. főrendek! Nekem egy alázatos megjegyzésem van. A 8. §. t. i. igy hangzik: ,,jelen törvény határozmányai nem alkalmazhatók a váltókövetelésekre". Mit jelent-e passus? Azt jelenti, hogy a váltóüzletre nézve az uzsora törvényhozásilag megengedtetik. Minthogy pedig én ezen uzsorára nézve a privilégium kimondását főkép veszélyesnek tartom, kénytelen vagyok a következő indítványt tiszteletteljesen beterjeszteni {olvassa): „Tekintve, hogy napjainkban a pénzkölcsönök, majd kizárólag csak váltókra adatnak, tekintve hogy a jelen §. a) alatti rendelvénye a váltóüzleteknél törvényhozásilag engedélyezett uzsoraüzésre ösztönül szolgálandana; tekintve, hogy a hitel- és a humanisticus czélu intézetek-