Főrendiházi napló, 1875. II. kötet • 1876. april 8–1878. június 29.

Ülésnapok - 1875-74

LXXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 167 tot lehetne a körülmények tekintetbe vételével megállapítani. Mutatja ez tehát, hogy a pénzérték akkor is hullámzásnak volt kitéve, de mindenesetre szükségesnek mutatkozott a kamatláb korlátozása. Ezeket némileg a dolog felvilágosítására és annak kiderítésére hozván elő, hogy igen is minden idő és viszony közt az államnak, az önvédelem tekintetéből, folyamodnia kellett ezen fegyverhez, figyelve az ország osztályaira: magam is a hármas bizottságban fölhozott indokoknál fogva ezen törvényjavaslatot a részletes vita alapjául elfogadom, fentartván magamnak annak egyes részleteihez némi észrevételeimet előterjeszteni. {Helyeslés). Radvánszky Antal b. zólyom-turóczi főispán: Nagyméltóságú . elnök ur, méltóságos főrendek! Nem kötök valami vérmes reményeket ezen törvényjavaslathoz, mert habár egy részről elismerném annak bizonyos tekintetbeui hasznos voltát, más részről meggyőződésem még is az, hogy ezen törvény által az uzsora némi mérvben korlátolva igen is, de végképen megszüntetve nem lesz. Alig hiszem, hogy akár melyik államban hozatott volna az uzsora ellen olyan törvény, melv megfelelt volna a várakozásnak. Véleményem szerint axiómaképpen áll az, hogy az uzsorát csak a pénznek szűke, az uzsorának leapadását vagy éppen megszüntetését egyedül csak a pénznek összege idézheti elő, mert elismert igazság az, hogy a pénz nem egyéb csak árúezikk — s valamint a piaczon az árúczikkeknek nagyobb coneurrentiája az olcsóságot, ellenben a kisebb concurrentia a drágaságot következteti, ugy a pénznek szűke az uzsorát, pénznek bősége pedig annak ellentétét idézi elő. Tehát nem a törvény, hanem az államban, a társadalomban létező viszonyok szabályozzák az uzsorának fluctuatióját. Akár milyen szigorú törvény hozatassék az uzsora ellen, egy szegény országban annak kedvező sikere nem lesz, mert az uzsora éppen a szegénységnek szüleménye? a szükség pedig az uzsorának martaléka. (Ugy van.') Csak azon törvény van erős alapra fektetve, melyet kijátszani nem lehet; felfogásom szerint nem képzelhetek az uzsora ellen olyan törvényt mely kijátszható nem volna. A kamatlábat törvény által lehet ugyan megállapitani, de nem lehet megakadályoztatni azt, hogy a hitelező a kölcsön adott pénznek egyik részét előre már ne vonja le, s a kötelezvény nagyobb summáról állittassék ki mint a mennyit az adós kapott. A legmegbízhatóbb hitelintézeteknek záloglevelei már magukon viselik az uzsorának bélyegét, a mennyiben a valónál kisebb tőkét képviselnek. Ez áll szintén az állampapirosokra, jelesen hazánkban az úrbéri és szőllődézsma váltság kötvényeire nézve, — a takarékpénztáraknál, nem éppen a kamatokban, hanem a beiratäsi, s mellékes díjjakban rejlik az uzsora, mert maga kamat nem volna túlságos, hanem ezen csekély kamat, a beiratási, s egyéb mellékes díjak által válik nagy kamattá. Egyébiránt , államkölcsöneink is csak uzsora utján jöttek létre. Mindez által igazoltatik azon nézetemnek alapossága, hogy törvény által az uzsorát végképen megszüntetni nem lehet. Véleményen szerint, csak egyetlen egy biztos utón érhető el hazánkban az uzsorának alapos megszüntetése, ez pedig megnyitása olyan pénzforrásoknak, melyek által a2 életnek s a társadalmi viszonyoknak szükségletei fedezhetők. Ha hazánkban az iparosok ágazatai nagyobb mérvben fejlőcinének, hogy azok letelepednének, mindennemű vállalatok, üzlet, kereskedelem, s ezáltal a pénzforgalom új lendületet nyerne s virágzóbbá válnék, az uzsora bizonyosan azon arányban leapadna, vagy végképpen elenyésznék, melyben az ipar gyarapodnék, lodustriális országokban nem létezik uzsora, s ez nem léteznék hazánkban sem, ha az imént emiitett források megnyílnának. Alig vau Európában ország, mely az élelmi szerek s a nyers anyagok termelésére, s azoknak egyszersmind feldolgozására oly annyira alkalmatos volna mint éppen Magyarország. Hazánknak felső része, mely zordouabb éghajlata, soványabb talaja miatt, nem producens, néptssége pedig consumens, bővelkedvén mindennemű vállalkozásokra, üzletekre, és gyártásokra szükséges anyagokban s eszközökben hivatva lenne, a nyers terményeknek feldolgozására. Hazánknak áldott alföldje pedig élelmi szerekkel tartaná a felföldi iparos népet és nyers terményeket szolgáltatna földolgozásra, melyek jelenleg épen ily czélból vitetnek ki a külföldre, hogy ott átidomítva, azokat drága pénzen vissza vásároljuk. Hogy ez miért