Főrendiházi napló, 1875. II. kötet • 1876. april 8–1878. június 29.
Ülésnapok - 1875-69
LX1X. ORSZÁGOS ÜLÉS. 145 tekintetben a munkálatok előhaladtak-e már oly j mérvben, hogy megnyugodhatunk az iránt, hogy az állandó katasteri munkálatok után bizonyos időben valami eredményt is várhatunk? Széll Kálmán pénzügyminister: Méltóságos főrendek! Van szerencsém felelni ő exeellentiájának kérdésére, a ki talán a földadó szabályozási munkálatra értette a kérdést, már itt is kijelenteni, hogy a földadó szabályozási munkálatok folynak azon keretek között, a melyeket a törvény erre vonatkozólag felállított. Az első stádium, a mint a törvény megírta, a katasteri kiigazítás, illetőleg a mívelési ágak felvétele a reális állapot szerint, az előbb adó alatt nem álló területek megadóztatása és az azelőtt míveletlen területet képező, de most mívelés alatt álló területeknek adó alá vétele. Ebből áll az első stádiuma a földadó szabályozási munkálatoknak; erre nézve van szerencsém jelenteni, hogy a községi telekkönyveknek nemcsak kiigazítása, de felülvizsgálata is majdnem az egész országban megtörtént, hátra csak némely olyan község van, a hol a tagosítás csak az utóbbi időben történt és ennek folytán új telekkönyveket kelleit felvenni, a melyek természetesen később eszközöltethettek; azonban ezeknél is jó részben a munkálatok végre fognak. nem sokára hajtatni. A kivetés is folyamatban van, az megtörténik a jövő márcziusig úgy, hogy a munkálatok első stádiuma jövő márcziusban befejeztetik és megkezdetik a második phasis, a melyre nézve szintén megtétettek az előmunkálatok, sőt néhol már maguk a munkák meg is kezdettek. A második stádiumban fő feladata a földadó szabályozási munkálatnak a területeknek újbóli felvétele, becslése, mívelési s egymáshoz való arányosítása a föld jövedelmeknek és én hiszem, hogy ez is jövő márcziusban meg fog kezdődni. A befejezés idejét ma nagyon bajos lenne meghatározni; e tekintetben egyébiránt \ meg vagyok kötve a törvényben, és az ott kiszabott terminusokat meg kell tartanom az adózók és a kincstár érdekében. Egyébiránt igyekezni fogok lehetőleg siettetni a munkát és azt hiszem, hogy azon időre, mikorra a törvény megszabta, el is készül. (Helyeslés.) Zichy F. Viktor gróf jegyző' (olvassa a XI—XVII. fejezetet). FÖBBNDI HAPLÓ n. 1875/78. Elnök: Nincs észrevétel? (Nincs!) E czímek megszavaztatnak. Zichy F. Viktor gr. jegyző' (olvassa a XVIII. fejezet 1—4. czl'meit, melyek észrevétel nélkül elfogadtatván, olvassa az ő. czímet.) Cziráky János gr.: Nagyméltóságú elnök ur, mélt. főrendek! Nekem a lótenyésztő intézetekre nézve egy átalános észrevételem van. Elismerem, hogy ez intézetek hazánkban a közgazdaság egyik legjelesebb ágát képezik, s az ezekre fordított költségeket magukban véve elvileg indokoltaknak tartom. Nekem csak az az aggodalmam van, hogy mikor látjuk, hogy az administratio minden ágában a mostani viszonyokhoz mért megszorításokat teszünk, vájjon nem sok-e ezen 2.313,000 frt aránylag a többi költségekhez, vájjon azon haszon, mi ebből az országra háramlik, áll-e kellő arányban azzal, a mi e czélból kiadatik ? Mert a ménesbirtok gazdaságok kezelése, a méntelepek maguk oly nevezetes három positiót tüntetnek fel, melyeket én részemről igen magasaknak tartok. Trefort Ágoston, a keresk. ministerium vezetésével megbízott miníster: Ha méltóztatnak elemezni a kiadásokat, másrészről azokkal össze kell hasonlítani a bevételeket is, melyek 1.735,000 frtot tesznek, a különbség nem oly nagy. Ezen kiadás mindenesetre nagy eredménye" ket fog szülni, mert közgazdasági tekintetben alig van fontosabb águnk, mint a lótenyésztés. Mutatja ezt a nagy kivitel, mert már évenkint 5—6 millióra menően vagyunk képesek lovakat kivinni, és azonkívül saját tenyésztési anyagunk és lovaink is gyarapodnak. A dolog tehát, valamint közgazdászati tekintetben igen fontos, úgy katonai tekintetben is, főkép, tekintve a mai viszonyokat, nem kicsinylendő, mert valóban nem közönbös dolog 5 hogy a közös hadsereg lovasságát mi magunk vagyunk képesek saját lovainkkal ellátni. Egyébiránt méltóztassanak figyelembe venni azt is, hogy a ménesgazdaságoknál a múlt években a jövedelmek igen csekélyek voltak, mert ha a dunai vidékeken sem volt a termés igen fényes; az alföldön egyik rósz termés a másikat követte, azon reményben azonban, hogy jövőben a jobb termés a mérleget tetemesen javítani fogja, irá19