Főrendiházi napló, 1875. II. kötet • 1876. april 8–1878. június 29.

Ülésnapok - 1875-69

LXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 133 mindannyi akadályok állták útját az előnyösebb pénzügyi operátióknak, és tették majdnem lehetetlenné a sikeresebb haladást, ez mind nem számíttatik, hanem a legsötétebb színekben festik anyagi viszonyainkat, hogy még 'meglévő hitelünk is megingattatok. Nem akarom, niélt. főrendek a ministerium eljárását feltétlenül helyeselni, de méltányossági szempontból, bár igen sajnosán kénytelen vagyok nyilvánítani, hogy az ellene irányzott ezen politikát czélszerünek nem tartom. Kérem, mi lehet ennek czélja? Kormányválság? Nem eléggé érezzük-e a kormányférfiak gyakori változásainak közügyeinkre kiható káros következményeit? vagy azon boldogító hitben ringatják magukat, hogy egy más kormány azon állásponton, melyet a közvélemény ez idő szerint fentartandónak jelöl ki, majd feltalálja az Ariadnefonalát, mely pénzügyi zavarainkból idő előtt az ígéret földjére vezessen? Én nagymélt. főrendek! nem osztozom ezen csalódásban, és ebből indulva ki, a jelenben a magas ministerium eljárását nem gáncsolni, hanem annak tevékenységét, erélyét, tárgyalásunk által fokozni tartom feladatomnak. Mert. mélt. főrendek, tekintve akár kül- akár belviszonyaink kényes helyzetét, erős kormányra van szükségünk, oly kormányra, mely a nemzet nagy többségére támaszkodik, a mely rendeleteinek érvényt és állásának tekintélyt tud kölcsönözni, s a mely a közös kérdések eddigi tárgyalását is folytatni fogja, mert véleményem szerint csak az lehet hivatva arra, hogy az egyenes útról leterelt közösügyek kérdését ismét a maga vágányába visszaterelje, és a közös kérdések megoldását méltányos alapon eszközölje. Igen lehet sajnálni méltóságos főrendek, hogy Lajtán túli körökben ezen kérdés feletti viszály és ingerültség épen most nyilvánul, midőn a birodalom tekintélye, annak külbefolyása a legszorosabb egyetértést követelné ; de azon körülménynél fogva, mely ezen kérdésnek sikeres és mihamarabb leendő megoldását, — értem a vám- és bankkérdésnek megoldását — igényli, remélni kell és lehet, hogy meg fog a modus találtatni arra nézve, hogy mindkét fél igényeinek és követeléseinek számbavételével ezen kényes kérdés végelintézését érje el. Méltóságos főrendek, hogy anyagi szorult viszonyaink rendezése ezen kérdésnek sikeres megoldásától függ, az kétséget nem szenved, mert nem egyedül a nagy adó, hanem egyszersmind a pénz szűke, a pénz drágasága az, a mi anyagi viszonyainkra nyomasztólag hat. De azért tévedés volna azt hinni, hogy a közös kérdések megoldásával már mindent megnyertünk, mert az én véleményem szerint azoknak hatása közgazdászatunk és adózó képességünk emelésére csak ugy lesz biztositható, ha a földmivelést, mely egyik lényeges alkatrésze, mondhatja alapja közgazdászainknak, jövőre nézve nagyobb figyelemben fogjuk részesíteni. (Helyeslés.) Más rendezett országokban és államokban mélt. főrendek, a föld szabad használata, a birtok szabályozása törvények által már régen foganatosíttatott, holott mi mezei, erdei rendszabályokkal és vizijogi törvénynyel sem birunk, pedig mind a hírlapok, mind egyes gazdasági egyesületek folytonosan hangsúlyozták ezen törvényeknek szükséges voltát, sőt a kolozsvári gazdasági "gylet az erdélyi sajátlagos viszonyokhoz mért — értem annyiban, a mennyiben az úrbéri rendezés ott még nem történt meg — egy munkáj latot terjesztett be a képv. házhoz és fájdalom, a ministerium még annak sem szerzett semmi foganatot, minek magyarázatát abban keresem, hogy az illető körökben ezen kérdéseknek sokkal kevesebb fontosságot tulajdonítanak, mint a mennyivel azok valósággal a földmivelésre bimak. Azt találom mélt. főrendek, hogy minden időnket, minden figyelmünket a kormányzat szervezése vette igénybe, ámbár fájdalom e téren sem arattunk borostyánokat, sem kielégítő sikert nem tudunk felmutatni, főleg nem, a mi a rendet és a közbiztonságot illeti. Ezt bizonyítják a Magyarország délkeleti részeiben fészket vert államellenes politikai üzelmek ; több hirlap által az állam és annak intézményei ellen szórt rágalmak és bizonyos hitközségek tanodáiban uralgó azon szellem, mely a magyar nemzet ellen gyűlöletet és egy idegen haza szeretetét terjeszti az ifjúság körében. És méltóságos főrendek, miért van mindez igy és miért történhetnek és történtek ilyenek? Mert részint a kicsinylés és ha szabad mondani a részünkről való indolentiánnak, részint pedig a törvényeknek tulaj donitható, a mennyiben azok