Főrendiházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augustus 30–1876. márczius 27.

Ülésnapok - 1875-15

42 XV. ORSZÁGOS ÜLÉS. mai napig a maga erejéből elhatározni, azok után, a miket hallott, olvasott és hozzáteszem, látott, ma bizonyosan elhatározottan léphetett ide be. Megtakarítások, takarékosság, — ezek voltak a jelszavak, melyek a főrendeket vezették és mindazokat, a kik azt hitték, hogy elkerülhetlenül szükséges háztartásunkba minél előbb rendet hozni. A hármas bizottság is ezt tűzte ki magának legelső szempontul, a mint az jelentésében is foglaltatik, Pontonkint lelkiismeretesen végig ment ugyanis mindazon tételeken, melyekben megtakarítást mutathatott fel a kormány és lehet mondani a képviselőház részéről a főrendeknek. Hogy a szélsőségig mentek volna ebben, azt senki sem fogja állítani. De miért nem mentek odáig? Azért, mert lehetetlen volt. Elmentek addig, a meddig az államszervezet, a meddig más fontos viszonyok azt megengedték, de azontúl nem. Tagadhatatlan, hogy nem egynek közülünk, magamat sem véve ki, még további megtakarítások lebegteg szemeink előtt. Van kedvencz eszmém nekem is, melynek alapján szeretnék megtakarítást tenni; de azt bizony még nem merném ajánlani. Nem merném azért, mert azon év óta, mióta alkotmányunk átalakult, lehetnek és vannak oly intézkedések, melyek megváltoztatása óhajtandó, de a mai perczben még lehetetlen. Lehet, hogy azok hibásak, de a nemzetnek nagy része megszerette; ezeket tehát egy perez alatt eltörölni nem szabad. Vannak mások, melyeknek megváltoztatását én is óhajtom; de ha ezeket meg akarjuk változtatni, ezt megint csak új törvény alapján lehet tenni. Tudjuk, hogy az ily átváltoztatások, és az, mit a mostam helyébe tenni kell, mindig költségbe kerülnek és igy megtakarítások forrásait egyátalában nem képezhetik. Méltóztassanak kegyesen megengedni e megtakarítás, mely előttünk fekszik, nem olyan csekélység; mert hiszen 8 és V2 milliót tesz. És nem kell felednünk, hogy a múlt évben máitörtént megtakarítás, azután ismét megtakarítás és most mindamellett új megtakarítás mutatkozik. Méltóságos főrendek! Nagyban és kicsinyben történtek megtakarítások, ha ugyanis kicsinynek lehet nevezni azt, hogy annyi meg annyi polgár ha nem is existentiája, de legalább kényelme, életmódja tekintetében e megtakarítások által oly keresettói fosztatik meg, melyet nekik törvény, nem pedig önkény adott. Halljuk azt is magunk közt, hogy fenforog azon kérdés, hogy olcsóbban lehetne administrálni rendszerváltoztatás mellett. Egy alkalommal már felszólaltam a méltóságos főrendek előtt az iránt, hogy ezen szót rendszerváltoztatás mindenkor a lehető legóvatosabban kívánom értetni és meg vagyok győződve, hogy a rendszer gyökeres megváltoztatását, ha mindjárt a reformot óhajtjuk és szeretjük is, — de ismétlem, a rendszer gyökeres megváltoztatását a nemzet bizonyosan nem óhajtja. Méltóztassanak visszaemlékezni azok, a kik a nép közt élnek, tudják, hogy a nép ismeri a régi időket, az 1848-at megelőzött időt és az 1848-at, melyet a nép a szabadság idejének mond, azon rövid átmeneti időt, mely után jelen alkotmányunk helyreállíttatott és ismeri azon időt, melyet még csak megnevezni sem, annál kevésbbé akarok falra festeni s a melyet a nép nem óhajt vissza soha. Látszik mélt. főrendek a fennebbiekből, hogy a bizottság első feladatát t. i. a takarékosság czímén való pontos átvizsgálását ezen törvényjavaslatnak, lelkiismeretesen teljesíttette s meg van győződve arról, hogy a jelen rendszer alapján további megtakarítások nem történhetnek. Ezek után a dolog természeténél fogva a fedezetre kellett átmennie a bizottságnak és a bevételi előirányzatot vizsgálat alá vennie. Itt megjegyzendő, hogy abban sok pont van, melyre nézve egynek másnak lehetnek scrupulusai azon tekintetben, hogy vájjon az előirányzat az utolsó krajczárig be fog-e folyni? Erre nézve a bizottság azon meggyőződésben van, hogy azt inkább csak egész összegében kell felvenni, úgy értvén, hogy a mi az egyik vagy másik tételnél elmarad, azt a többi czím jövedelme pótolni fogja. Azonban minden takarékosság és minden más körülmény közt sem lehet kikerülni azt, hogy a jövedelmek fokoztassanak, hogy egy neme a pótadónak, t. i. az átalános jövedelmi pótadó az országba behozassák. Ez ellen sok kifogás