Főrendiházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augustus 30–1876. márczius 27.

Ülésnapok - 1875-36

282 XXXVI. OESZÁGOS ÜLÉS. tények fölé emeltessék, emeltessék akkor, a midőn ez által jogsérelem nem történik? Én e törvényben a polgári ügyek unificáló rendezésére az első lépést látom, mi mindenesetre haladást képez s nem titkolhatom el azon óhajt: bár tétettek volna ez irányban már akkor lé­pések, midőn az osztrák polgári törvény revisió­járól folyt a vita, akkor e törvényre nem lenne szükség és Magyarország ma már egy rendes polgári törvénykönyv birtokában volna és a foly­tonos javitgatási munkálatok feleslegesekké váltak volna. Egyéni szerény véleményem tehát az: hogy miután 1847. óta törvényeink már ötször válta­koztak; — miután más törvények szerint intéz­kedtek végrendeletileg a nemes, a városi polgár, a jobbágy, a jászok s kunok, erdélyiek és ha­tárőrvidékiek; •— miután a jogszolgáltatás, a birói tevékenység, s helyes eljárás ezen nagymérvű eltérés által annyira nehezíttetik, kivált miután a jelen nemzedék kihaltával az uj nemzedék, mely a múlt viszonyok megértésére kevesebb érzékkel birand, — egyéni szerény véleményem, mint mon­dám, az: hogy a szakasz jogsérelmet nem tar­talmazván változatlanul elfogadtassák. Vécsey József b. Az előttem hallott ékes szónoklatok után kevés mondani valóm van, mert én is azt kívántam kijelenteni, hogy az eredeti szöveg megtartását indokoltnak tartom. Nem is voltam képes megérteni sem a jogügyi bizottság véleményét, a mely szerint e §. ki­hagyását indítványozza, sem a veszprémi fő­ispán ur 6 méltósága ebbeli aggályait. Itt röviden csak átmeneti intézkedésekről van szó, t. i. oly intézkedésekről, a melyek lehetővé te­gyék azt, hogy az illetők értesüljenek a tör­vény intézkedéséről és arra időt nyerjenek, hogy ha mégis valamely körülmény, vagy akadály miatt később értesülnek a törvény intézkedésé­ről, respiriumot nyerjenek és végakaratjuk iránt intézkedhessenek. Az utolsó bekezdés erre nézve remediumot ad, a midőn egyebet nem kivan, mint azt, hogy a végrendelet a közjegyzőnél le­tétessék bármilyen legyen is az, és igy vissza­ható erőről nem lehet szó; mert a mint az előt­tem szólott szathmári püspök ő méltósága is ki­fejtette, itt a végrendeletnek fő jogi kelléke a haláleset; a mennyiben az be nem következett, á végrendelet sem emelkedhetik érvényre, ennél­fogva visszaható erő nincs. Bátor vagyok ismé­telve kijelenteni, hogy a szöveget ugy a mint van elfogadom. Károlyi Ede gr. Én az ellenvéleményben levő t. szónokoktól leginkább azt hallom meg­pendittetni, hogy ez nem káros. Hiszen megle­het, hogy nem káros és csakugyan káros oldala lenne épen az elv megsértésének. De én káros oldalát nem állítom, csakhogy azt sem állítom, hogy hasznos oldala lenne. De törvényt csak azért alkotni, hogy az nem káros, az szerintem nem elegendő. Hogy pedig hasznos oldala nin­csen, azt ki fogom fejteni. Practicus szempont­ból kifejtve a tényt, mindenki be fogja vallani azt, hogy kedves mulatságból végrendeletet tenni senki nem fog. Ebből következik az is, hogy mindenki, a ki azon a lépésen már tul van, azt fogja tenni, okvetlenül azt az eló'nyt fogja fel­használni, hogy t. i. a közjegyzőnél fogja le­r tenni Es ha ez meg fog történni, a minister ur­nak azon rózsaszín reményei, hogy a bíróságok­nál egyöntetűség fog eléretni, nem fog teljesülni. Ezeknél fogva, miután főleg azon elv megdön­tésére, hogy a törvény visszaható erejű ne le­gyen, legcsekélyebb okot nem látok, a jogügyi bizottság javaslatát pártolom. Szögyény M* László. Én esak a jogügyi bizottság jelentésének tiszta értelme érdekében vagyok bátor azt mondani, hogy ha az ellenvé­leményüek azt mondják, hogy a mi érveink meg nem győzték őket, ők a mi érveinket meg nem értették. A mi érvünk az, hogy a törvé­nyeknek csak a legfontosabb, legnyomatékosabb államérdekek szempontjából lehet visszaható erőt tulaj donitani. A mint már megemlittetett itt, az osztrák törvénykönyv uralma alatt történt végrendelete­ket fel kell ruházni uj alaki kellékekkel, és tenni kell ezt mindazon végrendeleteknél is, me­lyek az országbírói értekezlet által megállapí­tott szabályok alapján keletkeztek és most bír­nak gyakorlati értékkel, a mennyiben 3 tanú aláírása elégséges volt, most pedig 4 kívántatik, meg kell változtatni a pótvégrendeleteket is, melyek­nél most két tanú volt elégséges. Már ha ez nem visszaható erő, akkor nem tudom, hogy mi legyen a visszaható erő. Azt mondják, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents