Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.
Ülésnapok - 1872-125
CXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 87 mig az országnak erdővel biró nagy vidékein a fáuak igen csekély, s némely helyeken — fájdalom, mert vevő nincsen — épen semmi ára nincs. A pesti piaczról merített érveléseket tehát a faárakra alkalmazva, nem fogadhatom el. Méltóztatott mondani a mélt. gróf, hogy a képviselőház által tett módosítás semmi számításon nem alapszik, hogy a gabonára nézve hat évi átlagot lehet alapos számítással kiszámítani, a piaczi árak kitudhatok lévén. Megengedem, hogy a piaczi árakat vévén fel, a fa árára nézve szintén lehet bizonyos számítást tenni; de méltóztassék megengedni a méltóságos gróf, hogy bizonyos évek sorából megállapított átlagos ár után miért kelljen épen 10%-ot vagy 20%-ot leszámítani, s hogy ezt mily számításra lehet alapítani, részemről — csak a saját nézetemet mondom el — felfogni nem tudom. Ez lehet a méltányosság bizonyos érzékének következtetése; de hogy alaposan lehessen kimutatni, hogy épen 10% vagy 20% legyen levonandó, azt, megvallom, részemről felfogni képes nem vagyok. Azt méltóztatott mondani, hogy az igazságos megadóztatás tekintetében nincsen egyenlőség a fa ára és a gabona ára között. Én azt hiszem, hogy különböző viszonyok hatnak a fa és a gabona árának meghatározására. A gabona mégis könynyebben nagyobb távolságra szállítható árú, mint a fa, melynek szállítása, már súlyánál fogva is, csak bizonyos körre van szorítva, és én azt hiszem, hogy oly különbözők lehetnek bizonyos vidéken e tekintetben a viszonyok, hogy lehetnek némely vidékeken nagy gabonaárak és mellette viszont olcsó lehet a fa, mert az bőségben van, gabona pedig kevesebb vagy épen nem termett. Áll ez megfordítva is. Hanem a mi azt illeti, hogy egyátalában nem volna indoka annak, hogy miért állapíttatott meg a gabonára nézve már most — és pedig mind két háznak megegyezésével — a hat éves turnus mellett 20 perceníes levonás, és miért nem kívántatik a képviselőház részéről indítványozott levonás megengedtetni a fa-átlagárakból, hogy ez indokolható nem volna, azt egyátalában nem fogadhatom el. A képviselőház indítványozta elsőben is a gabonára nézve a 6 évi átlagot, és leginkább azon nézetből indult ki, hogy miután most a legújabb időben a gabona ára a közlekedési eszközök szaporodása miatt, nagyban öregbedett, és pedig oly vidékeken, a melyeken 10—12 évvel ezelőtt a gabona ára igen csekély volt, és ezen vidékeken, szaporodván a közlekedési eszközök, a gabonaárak az előbbiekhez képest aránylag nagyon felmentek, és ez által a föld sokkal értékesebbé lett; s azért nem kivánt a képviselőház hosszabb átlagot felvenni a gabonára nézve, mert akkor azon vidékeknél, melyek a vasutak által legtöbbet nyertek, minthogy a földet csak azok által tudják jövedelmezőbbé tenni, ha pl. 20 évi átlag vétetett volna fel, ezen vidékek javára szolgáltak volna azon igen olcsó árak, melyek 20 év előtt voltak azon vidéken, s melyek ily mértékben, mig csak vasutak lesznek, visszakerülni bizonyára nem fognak; azon nagy jótétemény tehát, melyet az ország nagy vidékeinek a vasutak nyújtottak, tekintetbe nem vétetett volna. Ennek akart a képviselőház kifejezést adni azzal, hogy csak 6 évi átlagot állapított meg, vagyis azon időt, mely idő alatt a közlekedési eszközök leginkább szaporodtak. A képviselőház azonban ezen 6 évi átlagot 1873-ig vitte, és midőn a méltóságos főrendek is elfogadták ezen 6 évi turnust, igen helyesen figyelmeztették arra, hogy az 1873-ki esztendő oly abnormis volt, hogy az átlag igazságosságát megrontaná, és ennélfogva csak 1867-től 1872-ig kívánták az átlagot kiszámítani. Belátta ezt a képviselőház is, és a főrendek által proponált 6 évet elfogadta. De egyszersmind belátta azt is és meggyőződött arról, hogy mégis ezen 6 évben vannak oly esztendőkt melyek a gabonára nézve a szokásosnál nagyobb árakat tartalmaznak, és ennélfogva, ha már, mondom, nem is biztos számitások alapján, mert e tekintetben a méltóságos főrendek által sem közöltettek a képviselőházzal számitások, hanem mégis a méltányosság érzetétől vezettetvén, ezen 207° levonást a gabonára nézve elfogadták. Már most vegyük a fát tekintetbe. Előnyben részesültek az erdei birtokok is a vasutak által. Mert habár a fa nagyobb súlyánál fogva vasúton oly messzire nem szállítható mint a gabona, de bizonyosan minden erdő, melyet a vasút megközelít, tágabb eladási tért nyer és ez által az erdő földje jövedelmezőbb lesz, de miután a méltóságos főrendek igazságosnak látták tekintetbe venni azt, hogy ezen utóbbi 6 esztendő