Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.

Ülésnapok - 1872-125

CXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 85 mi a birodalmi tanácsban képviselt országokban fennálló árakhoz képest megközelítőleg helyes kulcs, minthogy ott az évek számából kisorsoltatnak a drágább évek, csak az olcsók sommáztatnak, ennek következtében csakugyan egy 20 évi átlag alatt álló ár vétetett a tiszta jövedelmi becsű alapjául; de arra oly nagy súlyt fektetni, hogy azért, mert ott úgy van, itt is úgy kell lenni, nem lehet. Azonban vannak számos okok, a melyek az adó kivetésénél bizonyos reflexiót indokoltnak tüntetnek fel, akkor, midőn egy vámterületről és oly viszonyokról van szó, a melyek egymással folyton kapcsolatos összeköttetésben állanak. Ugyanazon kimutatás egyszersmind a fára nézve és a fa árára nézve is felvilágosításul szolgál. Csakugyan igaz az, a mit a főrendi háznak, az erdei viszonyokban avatott tagjai akkor hangsúlyoztak, hogy a faárak az utolsó 5 évben nagyobb arányban növekedtek a 20 évi átlaghoz képest, mint a termények árai, de azért azon aggodalom nem alapos, hogy a 6 évi átlagot venni a fa megadóztatása alapjául, nem lehet az igazság megzavarása nélkül, mert a kivetés a tiszta jövedelem alapján fog történni, és a kinek tiszta jövedelme nagyobb, viszonylag, annak nagyobb is lesz adója. Ezen kimutatás szerint, mintegy nyolcz % azon különbség, a mely az utolsó 6 évben a fa árának terhére volna Írandó. Ha tehát a 20 évi átlagot vesszük bruttó, akkor a fát nagyban és egészben 20°/

0-kal sújtjuk a mezei termények arányához képest. Ez áll. De van egy más kérdés: lehetséges-e a 20 évi átlagból levonást tenni? És én arra határozottan azt felelem, hogy nem lehetséges, nem lehetséges azért, mert az egyes piaczok árai oly arányban vannak a 20 évi átlagban szemben a 6 évivel, mint -f- 2—59-hez. Ennélfogva a 6 évi átlagban az 59 % nagyobb ár, a másik szerint a 2 % kisebb, mint 20 éve volt. A 6 évi átlag közelebb áll a jelenhez, mint a 20 évi, s fel lehet tenni, hogyha a 6 évi átlag igy áll, a 20 évi még kedvezőtlenebb arányt mutatna. így tehát ott, hol már ily aránytalanság létezik, a hol viszonylag oly csekély árak is tűnnek fel a mívelési költségekkel szemben, hogy azoknak levonása után nem a 20 évi átlagból, hanem rövidebb évekből, alig maradna tiszta jövedelem; a hol a különböző fanemek árai minden más évben változnak, és épen a haszonfák ára, a tölgyfenyő stb. ára megállapodott, sőt növekedett az utolsó időben, mig a tüzelő fának ára hanyatlott, ott a 20 évi átlagban levonást tenni sem az osztó igazság, sem a helyes financiális elvek értelmében nem lehet. Én a 20 évi átlagban ezen levonást nem tartom elfogadhatónak, és a különbeni adatok alapján azt hoznám javaslatba, hogy hat év 20 % levonásával fogadtassék el, igy az arány a mezei termények és az erdő-termények közt tökéletesen helyre lenne állítva, mert a mezei termények árának 6 évi átlaga 20 % levonásával még mindig alantabb állna, mint az erdei termények árának 20 évi átlaga, igy tehát a hat évi átlag a 20 % levonásával kedvezőbb lett volna az erdőterményekre nézve, mint a 20 évi bruttó átlag eredménye, mert ez olyan árat eredményez, mely 11 Vio-del csekélyebb a 20 évi átlag áránál, s ez az, mi a mezei termény irányában a differentiát csaknem egészen elenyészteti. Én tehát ismétlem, hogy a 6 évi átlagot a 25 % levonásával ajánlom elfogadtatni. Fontosnak tartom e kérdést, mert a katasteri munkálat költséges, és a jövőre készül. Igaz, hogy az erdei adó Magyarországon 3 milliónál többet nem tesz, ha ebből 12 %-ot levonunk, az pénzügyi szempontból nem oly súlyos, mint az osztó igazság szempontjából. A 20 évi átlag levonását nem fogadom el, mert az az arányokat tökéletesen felforgatná, az egyiket sújtaná, a másikat pedig aránytalan kedvezésben részesítené, s az erdei katastert tökéletesen illusioriussá tenné. Inkább 7 % teher, mintsem oly munkálat, melynek semmi hasznát sem lehet venni, mert sokkal könnyebben lehet adómérséklés által az ebből származható igaztalanságot kiegyenlíteni, mint egy oly munkát helyretitni, mely alapjában anynyira eltérne a valóságtól. Andrássy Manó gr.: En csak egyszerűen a Zichy gr. álllitására bátorkodom észrevételeket tenni. Ő egész okoskodását azon táblázatból szerzi és okadatolja, mely a hármas bizottságban előterjesztetett. Méltóztassék megengedni, én azon táblázatot megtekintettem, s úgy láttam, hogy sem Erdélyből, sem felső Magyarországból, mely helyeken pedig a legtöbb erdő van, melynek lakossága leginkább az erdő használatából kénytelen élni, — azon táblázatban, mondom, egyetlen