Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.

Ülésnapok - 1872-125

CXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 83 ezen két időszakot tartjuk fenn, úgy az egyforma becslési alapot szolgáltat, s ha ezen becslési ala­pon vettetik ki az egyenes adó, egyformán lesz megadóztatva mind az egyik, mind a másik ter­mény. Ismétlem, hogy meggyőződésem az, hogy ez volt a főrendi ház nézete a múltkori tárgya­lás alkalmával, midőn indítványomat nagy rész­ben elfogadva, az erdőre nézve a 20 évet állapí­totta meg. Nem is első eset ez, mert hiszen van már egy fennálló kataster, mely szintén az átlagos fa-ár kiszámításánál már is hosszabb időszakot vett fel, azon időszaknál, mely a többi termé­nyekre alkalmaztatik, és pedig ugyanazon indok­ból, mint nálunk, hol egy esztendő sincs, mely­ben aránylag ne volna magasabb ára a fának, mint a többi terményeknek. Tehát ha a fa min­den évcycluson át igy adóztattatnék meg, ez mindig egyik czikknek magasabb megadóztatását vonná maga után. E tekintetben egy pár számot fogok felhozni. Az 1867-töl 1874-ig terjedő 6 év alatt — mert ez forog szóban első sorban — a pesti piaczon a gabona átlagos ára 4 frt 60 kr. Meg kell je­gyeznem, hogy a midőn gabona-árakat említek, ezek alatt a búza, rozs és árpa árait értem, mint legfontosabb terményekéit. A fa átlagos ára ezen 6 év alatt volt 10 frt, tehát 10 és 1 / 2 %-kal magasabb, mint a gabona ára. A múltkori tárgyalás alkalmával a főrendi ház több tagja által bebizonyíttatott, hogy az előbbeni 6 év alatt 15 %, 14 év alatt 7 %, végre 20 év alatt 5—6 %-kal magasabb volt a fa ára, mint a gabonáé, és átalában a terményeké, vagyis az utolsó 24 év alatt, mert ezen évekről vannak adatok kezeinknél, mindig nagyobb mérv­ben emelkedett a többi gazdasági terményekhez képest és a fennálló körülményekből meglehetős positivitással bizonyítottuk, hogyjövőre épen olyan vagy még roszabb lesz az arány, mert bizonyos az, hogy az utolsó évi faárak magasabbak nem lesznek, hanem inkább alacsonyabbak, mert azóta is sülyedtek a faárak; tehát akkor a 6 évi át­lag sokkal igazságosabb lett volna. A mi a számitások közt fennálló nexust il­leti, miként az előbbi tárgyalás alkalmával is bátor voltam felemlíteni, indokolását abban találja, hogy a gabona 6 évi átlaga 79*6 %, a fa 20 évi átlaga 85­5 %. Itt tehát csekély a variatio, nem egészen 7 °/ 0 , és igy majdnem helyre lehe­tett volna állítani a helyes arányt. Most azonban át kell térnem a képviselő­ház határozatának második részére, t. i. a mi a percentualis levonást illeti. Midőn az évsoro­zatról volt szó, midőn a felsőház határozott a fölött, hogy a hat évet el nem fogadja, hanem keres más sorozatot becs-értéke megállapítására, akkor a percentualis levonásról szó nem volt, de felesleges is lett volna a percentualis levonás­ról beszélni, hanem inkább az évsorozatot ará­nyosan és igazságosan kellett megállapítani, és a percentualis levonás már csak -— ha szabad úgy mondanom, — mellékes kérdés volt. Elin­téztetett ez is, és 20 % levonás állapíttatott meg. Hogy e 20 % levonás az erdőtermenyeknél is értékesittessék-e vagy csak a gabonánál, az nem forgott szóban, hanem a percentualis levonásnak értelme csak az volt, hogy miután ama két adó fizetésénél a közönséget némileg biztosító intéz­kedés a törvényjavaslat 1. §-ából kihagyatott, a főrendi ház jogosan félt attól, hogy ha maholnap a repartitionalis adó behozatik, nagyobb teher fog a földbirtokra nehezedni, mint a percentualis adó mellett, és annak mérgét kívánta elenyész­tetni az által, hogy a tiszta jövedelemnek túlsá­gos magas becslését megakadályozza a percen­tualis levonás által, természetesen minden ter­ményre nézve, mert máskép annak semmi értelme nincs ; s csak is úgy lehetett a főrendi ház javas­latát felfogni. És bátran merem állítani, hogy nincs a főrendi háznak tagja, ki a percentualis levonás által az egyes termények közti aránynak megváltoztatását akarta volna elérni. A képvise­lőház úgylátszik másképen fogta fel; hogyan: azt nem értem és nem is hiszem, hogy valaha érteni fogom; mert ha a képviselőház számokkal számolt volna, akkor elfogadta volna a felsőház nézetét, mert elfogadta az évek számát; de ha számokkal nem számolt, akkor nincs is kedvem argumentumait megérteni, mert számokat csak számokkal lehet mérlegelni. Midőn tehát a képviselőház az évszámokat elfogadta, bevallotta, hogy stzok számjai helyesek és egészen tetszésétől függött a percentualis levo­nást el- vagy el nem fogadni. Megvallom, jobban szerettem volna, ha el nem fogadja, mert nem tax­ii *

Next

/
Thumbnails
Contents