Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.

Ülésnapok - 1872-117

44 CXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. hiszemmel senki a törvény megszorító intézkedé­sét a megállapított fogalom ellenére az adás-vevés egyes eseteire alkalmazni, vállalkozónak tekint­vén a termesztőt, ha kész termesztményét, a gyárost, kereskedőt, ha kész árúit a kormány­nak vagy közegeinek eladja stb. A különbséget elismeri a tartós és az ad hoe összekötés között, de a concret eseteknél való alkalmazást az üzlet­világra, a gyakorlatra bizza, tehát magyarán ki­mondva az önkényre, mig a mélt. főrendek mó­dosítása az incompatibilitást a szerződési viszony tartósságához kötve oly alapra helyezte volna az ügyet, melynek tekintetbevételével akárki lesz hivatva határozni, biztosan fogná magát tá­jékozhatni. Ha tehát az volna a kérdés, melyik a helye­sebb felfogás és e felfogásnak melyik szerkezet felel meg jobban, most is kénytelen volnék a mellett nyilatkozni: hogy a méltóságos főrendek módosítása mellett maradjunk meg. Azonban ezen kérdés nem egyedül ezen szempontból döntendő el. Van egy más s talán fontosabb szempont, és ez az, hogy vájjon átalában kivánatos-e vagy nem az incompatibilitási törvények létrejövetele? És ezen kérdésre a magam igénytelen szempont­jából határozottan igennel válaszolok. Okaim következők: 1-ször. Az incompatibi­litási kérdés sokkal fontosabb, hogy sem az ne igényeljen és ne érdemeljen a törvényhozás által vagyis a törvényhozás összes faetorainak hozzá­járulása által való elintézést. A képviselőháznak van ugyan jelenleg tényleg incompatibilitása, de ez egy határozatán alapszik, mely várakozásképen kijelentette, hogy az a képviselő, a ki a kormány kinevezésétől függő hivatalt vállal, uj választás­nak fogja magát alávetni. Minden ilynemű incompatibilitási kérdések széles e világon nem egyes házak határozatai által, hanem törvény által intéztetnek el. S ime itt van a lehetőség, hogy e tekintet­ben nálunk is a törvény intézkedjék, s ez annál inkább szükséges, mert senki jót nem állhat arról, hogy ha ezen neme a disqualificatiónak határozat utján állapittatik meg, és ha e törvény valósággal létre nem jő, azon categoriák, a me­lyek ezen törvény által felállíttatni szándékoltat­nak, nem fognak-e a korona és a méltóságos fő­rendek meliőztével életbeléptettetni. A második ok az, mert ha átalában létezni kell bizonyos disqualificáló categoriáknak, azt gondolom, hogy ezek megállapítása sokkal czél­szerübben és helyesebben történhetik a törvény­hozás és az ország összakaratának nyilvánítása által, mint egyes választókerületek elhatározá­sával, a melyben rendszerint subjectiv motívumok az irányadók. És pedig ezt annálinkább szüksé­gesnek tartom, mert tagadhatatlan az, hogy a népképviseleti rendszer alapján a képviselő nem választókerületének képviselője, hanem képvise­lője — habár egy kerület által választatott is meg — az egész országnak. Ha tehát bizonyos disquali­ficatiók, a melyek az összeférhet]enséget megálla­pítják, szükségesek, azt gondolom azokat nem egyes vidéki, nem is egyes kerületi, hanem az országos érdekeknek kellő mérlegelésével kell megállapítani. Én az incompatibilitási törvény létrejövetelét szükségesnek vélem, még a felhozott okokon kí­vül annálfogva is, mert azt, hogy az incompati­bilitási törvény a választási szabadságot korlá­tolja, csak bizonyos megszorítás mellett fogadha­tom el, mert ha tagadhatlan is, hogy némileg megszorítja, de azt a mit egy oldalról megszorít, kitágítja a másik oldalról, a mennyiben a vá­lasztó kerületeknek alkalmuk nyilik bizonyos helyzetben levő képviselőjük iránt új választás által bizalmat nyilvánítani. A mit tehát a tör­vény az egyik oldalról elvesz, a másik oldalon megadja. Ezen okoknál fogva szükségesnek vélem az incompatibilitási törvény létrehozatalát és kijelen­tem végezetül: hogy ezeken kivül még némi más tekintet is vezetett. Elismerem ugyan is, hogy a disqualificationalis categoriák megállapítása or­szágos érdeknek felel meg, s igy országos törvény által döntendő el. De viszont miután épen a kép­viselőház incompatibilitásáról van szó, megvallom, hogy én azt az óhajt, a melyet a képviselőház ezen kérdésben, és pedig ismételve nyilvánított, teljes méltánylással vélem figyelembe veendőnek. Részint ezen okoknál fogva, részint pedig azért, mert más és pedig lényeges pontokra nézve a két ház között létre jött az egyezség: arra ké­rem a méltóságos főrendeket, hogy a törvényjavas­latot eredeti szerkezetében változatlanul elfogadni méltóztassanak. {Helyeslések)

Next

/
Thumbnails
Contents