Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.

Ülésnapok - 1872-159

CLIX. OESZÁGOS ÜLÉS; 373 volt, hogy pl. kis állomást terveztek ott, hol nagy volt a forgalom, és nagy állomást terveztek oda, a hol kicsi volt a forgalom. Az ilyen körülményeken már az előző kormányok segíteni akartak, a mennyiben tetemes engedélyezéseket tettek, s pénzösszegeket előlegeztek az illető társulatoknak. Azonban a képviselőház azon nézetben volt, ha már ennyi engedélyeztetett is, elég, ha most ezek visszafizetéséről lesz gondoskodva, jövőre pedig ilyen építkezések ne engedélyeztessenek. Ez ugyan tökéletesen és minden irányban igen bajosan lenne keresztülvihető máskép,mintaképviselőház azon nézete szerint, hogy az egész összeg együttesen szavaztatván meg, csekély ilynemű építkezések, ha még szükségesek volnának, ebből fedezhetők is lesznek. A kormány a ház e részbeni elhatározásához a maga részéről is hozzájárult és ezen törvényjavaslatot úgy, a mint az be van nyújtva, szintén magáévá tette. A kormánynak sokkal könnyebb lenne ezen 2. §-ra nézve azon utat folytatni, mely az eddigi kormányok által is folytattatotí, t. i., hogy a felmerülő szükséglethez képest részint előlegeket adjon, részint pedig megengedje, hogy azt a társulatok az üzleti számlára vezessék, részint, hogy kölcsönöket vehessenek fel, azonban egyrészt azért, mert az állampénztár nincs azon helyzetben, hogy ilyen előleget adhasson, itt pedig a szükség arra sürgős lehet, másrészt pedig tekintettel arra is, hogy az illető vasuttársulatok maguk bonyolódott ügyeiket rendezhessék, mert eddig azok függő kölcsönökkel dolgoztak és pedig gyakran 6%-os, gyakran 8%-os, de igen sokszor 12%-os függő kölcsönnel is, és azért szükséges, hogy azoktól minél előbb meneküljenek; szükséges különösen azon szempontból, hogy mint méltóztatnak tudni, nagy súlyt fektetek vasúti ügyeink végleges eligazítására, hogy bizonyos csoportosítás vitessék keresztül, már pedig oly vasúttal, melynek ügyei bonyolultak, semmi más vasút nem fog csoportosulni kívánni. Ezen szempontból a tvhozási intézkedés útját vélte a kormány követendőnek, és én részemről kérem a mélt. főrendeket, méltóztassanak ezen törvényjavaslatot átalánosságban, és részletes tárgyalás alá vévén, ugyan azt részleteiben is elfogadni. Zichy Nándor gr.: Nméltóságú elnök ur, mélt. főrendek! Mielőtt magához a tárgyhoz szólanék, hogy egész objectiviiássál tárgyalhassam ezen kérdést és hogy a mélt. főrendek is azon helyzetben legyenek, hogy a kormánynak ebbeli álláspontját tökéletesen ismerjék', engedelmökkel eltérnék a szokásos tárgyalási módtól és felkérném a nagyin, pénzügyminister urat, hogy az ebben rejlő pénzügyi kérdésre, illetőleg annak keresztülvitelére nézve, adna felvilágosításokat. mert nem szenved kétséget az, hogy ezen összegek, a melyeket az állam az első szakaszban kijelelt kérdések elintézésére akar fordítani, szintén nem az államkincstárból meritendők, hanem a társulatok által lesznek előállitandók; másrészről pedig egy egész sorozata a társulatoknak fog nagyobb-kisebb összegeket részvény-emissió utján igénybe venni; az pedig, hogy ezen operatió minél clőnyösebben történjék, szerintem egészen közös érdek az állam és a társulatok között; mert az állam az, a mely a kamatot biztosítja, az áilam az, a melyre a törlesztés visszahat, és az állam az, a melynek érdekében áll, hogy ezen operatióból minél nagyobb érték teremtessék ki. Hogy miként szándékoltatik keresztülvitetni, arra nézve ezen törvényjavaslat semmitsem mond. Jól lehet, ezen törvényjavaslatot elvi szempontból én magam is bírálatom tárgyává akarom tenni, mégis e tárgyra nézve is tökéletes ismeretével szeretnék birni annak, a mit a ministerium e részben irányadónak tart. Széll Kálmán pénzügyminister: Nagymélt. elnök ur, mélt. főrendek! A hozzám intézett kérdésre igen röviden leszek szerencsés válaszolni. A törvényjavaslat, a mint a mélt. főrendek tudni méltóztatnak, két részből áll. Az első rész alapján a kormány felhatalmazást kér arra nézve, hogy bizonyos megnevezett, a vasútépítéstől származott és az államkincstár ellen formált követelések rendbehozatalára nézve a törvényhozás részéről felbatalmaztassék. A másik részében felhatalmazást kér arra, hogy a forgalmi eszközök szaporodására, a vasút függő ügyeinek rendezésére és egyéb beruházásokra történt építkezések szempontjából a vasutak kamatbiztositéki összege emeltessék fel. A törvényjavaslatnak ezen második részében meg van mondva, hogy azon mód, a mely által ezen pénzek beszereztetnek, lesz a kamatbiztositás felemelése, s a kamatbiztositás felemelése alapján az illető értékek kibocsá-