Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.

Ülésnapok - 1872-159

374 CLIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. tása. Az első részre nézve a törvényjavaslat azon hézagot is fönhagyja, hogy raiképen történjék a kielégítés, készpénzben-e, vagy garantia felemelésben. De a mint két kasontermészetű törvényjavaslatnál, — t. i. az északkeleti vasút függő ügyeinek rendezéséről, és az első magyar-gácsországi vasút állami biztositékának felemeléséről pzóló, már elfogadott törvényjavaslatoknál — történt, a ministerium nem szándékozik készpénzben kielégíteni az esetleges követeléseket, hanem ott is az illető társulat által kibocsátandó érték utján, illetőleg a kamatbiztositás felemelése utján, mint az a kassa-oderbergi vasútra nézve, már meg is történt. A válasz e kérdésre tehát az, hogy a kamatbiztositás felemelése lesz azon módozat, melyet a ministerium jónak látott és a mely a törvényjavaslatban is kifejezést talált. A mi azon kérdést illeti, melyet ő méltósága hozzám intézett, hogy miként szándékozik a kormány ezt keresztülvinni, arra vonatkozólag azon nézetben vagyok, hogy miután nagyon helyesen jegyezte meg Zichy Nándor gr. ő mltga is, hogy itt az állam hitele solídaritásban áll ezen egész pénzügyi operatióval, a társulatoknak érdekeivel, azon nézetben vagyok, hogy az államkincstár a kormánynak legszigorúbb felügyelete, közvetlen vezetése mellett, az illető társulatok egy solidaris műveletre lennének felj'ogositandók, mert ezen apróbb egyes kisebb vasutak közül valamennyinek meg engedni, hogy a maga részére eső összeget külön bocsássa ki, másrészt vállalkozókkal, pénzintézetekkel külön lépjen alkudozásba, s a cursusra egymással versenyezve hassanak, nem tartom helyesnek. Azt tartom, sokkal helyesebb lesz, hogy ha egy solidaris operatio contempláltatik és az vitetik keresztül azon összeg erejéig, a mely összegről a részletes tárgyalásnál lesz szó. így azt hiszem, sokkal előnyösebb cursust lehet elérni s a vasutak részére biztosítani. Ez az alapeszme. A részletekről természetesen bajos előre beszélni. Ez azon ajánlatoktól függ, melyek a kormánynak tétetni fognak. Ily részletekbe nem bocsátkozhatni, mig ezen törvényjavaslat végleg elfogadva nincs. Egyébiránt ezen egész operatio részletei azon törvényjavaslatban lesznek előterjesztendők, a mely ezen kérdésnek beczikkelyezésére vonatkozik, s mely a törvényjavaslat az 5. §-ban meg is van említve. Ezt voltam bátor és szerenesés a hozzám intézett kérdésre válaszolni. Zichy Nándor gr.; Nagyméltóságú elnök ur, mélt. főrendek! Köszönöm mind a minister urnak e részbeni szíves válaszát, mind a mélt. háznak előzékenységét, hogy kegyes volt ezen eltérést a szokásos tárgyalási rendtől megengedni. Mindenekelőtt magára a tárgynak érdemére nézve, ki akarom jelenteni, hogy igen is, én erősen megvagyok győződve , hogy mindkét irányban, mind a vasúti építésből feumaradott követeléseket illetőleg, a melyről az 1. §. szól, — mind pedig az üzleti eszközök és forgó tőkének ellátását és az államkincstár és a vasutak között , létező bonyodalmaknak kiigazítását illetőleg az [ intézkedés szükséges, kívánatos, és, hogy intéz| kedés történjék, az ellen küzdeni, azt ellenezni, \ úgy hiszem, egyikünknek sem lehet szándéka. Ha tehát az előttünk fekvő törvényjavaslat ellen mégis vannak aggodalmaim, az nem a törvényjavaslatnak czélját, hauem azon módot illeti, a mely által ezen czél eléretni szándékoltatik, és egyszersmind másodszor azon elveket, a melyek abban lefektetvék. Az elvek álláspontjára nézve igen röviden fejezhetem ki nézetemet, s ez az, hogy a kormány meghatalmazás utján kíván itt oly dolgot eligazítani, a melyre nézve én mennél többször hallom azt felderittetni, mennél többször nyilatkozik a kormány, mennél többször tárgyaltatik a parlamentben, annál inkább meggyőződöm arról, hogy meghatalmazás szüksége és sürgőssége fenn nem forog, és ha csakugyan forogna is fönn szükség, a meghatalmazásnak semmi esetre oly terjedelemben, a minőben ezen meghatalmazás a ministerium által kéretett eredetileg, szüksége fenn nem forog; mert hiszen a ministerek önmaguk elismerték, hogy sokkal szűkebb keretű felhatalmazással is beérhetik, sőt a mai nyilatkozat szerint az első §-ban jelzett kérdésekre nézve azon összeg, a mely tulajdonképen itt feíhozatik, egy sajátlag vagy viszonylag véve csak csekély összeg lehet, mert a követelések, melyeknek kiegyelitése czéloztatik, körülbelől 5.400,000 frtra emelkednek. Ezeknek pedig nem teljes kielégitése, hanem csak egy aránylagos részben, a mely iránt valamint a mi-