Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.
Ülésnapok - 1872-159
364 CLIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. vényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják. Vay Béla b. jegyző (olvassa a törvényjavaslatra vonatkozó jelentést, s a törvényjavaslat 1. és 2. %-át). Elnök: Méltóztatnak az engedéfyokmányt egész terjedelmében felolvastatni? {Felkiáltások: Nem!) Zichy Ferraris Viktor gróf jegyző: Az engedélyokmány épen olyan, mint az eddigiek, csupán az az egy föntartása van a kormánynak, hogy minden jogát a vasút visszavitelére nézve jobban meghatározta és biztosította, mint az eddigi okmányokban. Egyéb eltérés nincs. Elnök: Ha nincs, ki szólni kivan, (Nincs!) akkor méltóztassanak azok, kik a felolvasott törvényjavaslatot mind béltartalmára, mind szerkezetére nézve elfogadják, azt felállásukkal nyilvánítani. (Megtörténik.) A méltóságos főrendek a tótmegyer-nagysurányi másodrendű vasút engedélyezéséről szóló törvényjavaslatot átalánosságban és részleteiben elfogadták, a miről a képviselőház értesíttetni fog. Következik a nagysurány-nyitrai másodrendű vasút kiépítéséről szóló törvényjavaslat. Vay Béla b. jegyző (olvassa a bizottság jelentését), Péchy Tamás közmunka- és közlekedési minister: Nagyméltóságú elnök ur, mélt. főrendek! Ezen vasút, a melyről a jelen törvényjavaslat szól, folytatása az előbb megszavazott vasútnak, mely l 1 / 2 mértföldnyi hosszú, ez pedig 3 mértföld és igy az egész é 1 / 2 mértföldnyi hosszúságii vonal lesz. Az engedélyokmány ezen vasútról épen olyan, mint a vojtek-bogsáni, mely a törvényhozás által elfogadva és beczikkelyezve lett, kivévén azt, hogy a kormány egyrészről inkább biztosította az államot netaláni túlkövetelések ellen, mint ott biztosítva volt, és másrészről pedig, hogy megszabatott határozottan azon felügyeleti minőség, a mely ezen másodrendű vasútra nézve gyakoroltatni fog. Harmadszor pedig biztosíttatott a kormány az iránt is, hogy azon esetre, ha 30 év leteltével vissza óhajtaná váltani a vasutat, határozottan legyen körvonalozva az összeg, melyet az állam fizetni tartozik akkor, s hogy ne legyen utólag kiszámítandó az összeg, hanem előre határozottan körvonalozva, biztosíttatott továbbá, mint minden engedélyokmányban a posta ingyen és a katonaság olcsóbb szállítása, valamint az altisztek alkalmazásáról szóló törvénynek érvényesítése iránt. Különben épen olyan, mint a vojtek-bogsáni vasút engedélyokmánya. Ennél fogva a törvényjavaslatot szives elfogadás végett ajánlom a méltóságos főrendeknek. (Helyeslés.) Elnök: Nincs, ki szót kíván emelni ? (Nincs!) Akkor átalánosságban elfogadtatik. Vay Béla b. jegyző (olvassa a törvényjavaslat egyes §§-m'í). Zichy Ferraris Viktor gróf jegyző: Az engedélyokmány tökéletesen megfelel a tótmegy er-nagysurányi vasút engedélyokmányának mely a vojtek-bogsáni vonal engedélyokmányának mintájára készült s azon feltételeket foglalja magában, melyeket a közlekedési minister ur az imént előadott. Elnök: E szerint méltóztassanak azok, kik a nagysurány-nyitrai másodrendű vasút kiépítéséről szóló törvényjavaslatot mind átalánosságban, mind részleteiben elfogadják, ezt felállásuk által jelezni. (Megtörténik.) A mélt. főrendek a nagysurány-nyitrai másodrendű vasút kiépítéséről szóló törvényjavaslatot úgy átalánosságban, mint részleteiben elfogadják s erről a képviselőház a szokott módon értesíttetni fog. Következik az arad-körösvölgyi másodrendű vasút kiépítéséről szóló tjavaslat. Zichy F. Viktor gróf jegyző (olvassa a bizottság jelentését és az indokolást). Péchy Tamás közmunka- és közlekedési minister: Nagyméltóságú elnök ur, mélt. főrendek! Ezen tjavaslatot a kormány leginkább azon czélból terjesztette elő, hogy az erdélyi havasi vidékek összeköttetésbe jöhessenek a magyar alfölddel, és hogy azon termények, melyek eddig az erdélyi havasokból kivihetők nem voltak, könnyen szállíttathassanak a magyar alföldre s ezáltal összköttetésbe jöhessenek a világforgalommal. Széles vágányra építtetik ezen vasút azért, mert nagyon valószínű, hogy a csatlakozó vasutak önmaguk is fognak igyekezni ezen szállitmányo-
