Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.

Ülésnapok - 1872-113

26 CXIII. OESZÁGOS ÜLÉS. szót szúrta be, mely szerint a szöveg e része igy hangzanék: „legalább 6 hó alatt" {Helyeslés). Elnök: Méltóztatnak-e ezen módosítást elfogadni? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Zichy F. Viktor gr. előadó: (Olvas.) „A 8., 20., 24., 39., 44., 58., 110. és 112. §-ainál eszközölt főrendi módositványok a képviselőház által elfogadtatván, további tárgyalásnak szüksége nem forog fen, és ennek folytán a bizottság a képviselőház erre vonatkozó izenetét tudomás vételre ajánlja." (Felkiáltások: Tudomásul vesszük.) Elnök: Tehát tudomásul vétetik. Zichy F. Viktor gr. előadó: (Olvas.) „A 75-ik §-nál tett főrendi módositványt az első tárgyalás folyama alatt felmerült és a képviselőházzal közölt indokok alapján a bizottság továbbra is fentartani javasolja a nmlgú főrendi háznak." Ezt javasolja a bizottság a főrendi háznak az első alkalommal tett indítványa következtében, melyet ha méltóztatnak parancsolni, legczélszerübb lesz az indokolással együtt felolvasni, melyből az egész kérdés világosan kitűnik. (Halljuk!) Az eredeti szöveg igy hangzik: „75. §. A fegyelmi vétségek felett a fegyelmi hatóságot elsőbiróságilag az ügyvédi kamara választmánya, mäsodhatóságilag a legfőbb Ítélőszék fegyelmi bírósága gyakorolja. Az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága az elnökön kívül négy választmányi tagból áll. Fegyelmi ügyekben az ügyvédi kart alkamara ügyésze mint közvádló képviseli." A főrendi ház jogi bizottságának a szöveg módosítására vonatkozó indokolása és illetőleg az uj szöveg igy hangzik: „A 75-ik §. hazai törvényeinkben foglalt szabványokkal való összhangzásba hozatala végett, tett indítvány folytán a 75. §. kihagyatott, s helyébe következő szöveg tétetett: 75. §. A fegyelmi vétségek felett a fegyelmi hatóságot elsó bíróságilag az ügyvédi kamara székhelyén alakítandó fegyelmi bíróság gyakorolja. A fegyelmi bíróság a helybeli kir. törvényszék elnökének elnöksége alatt a törvényszék két birájából, s az ügyvédi kamara két tagjából áll. A birói tagok sorshúzás, az ügyvédiek a kamara választmánya által jelöltetnek ki egy évre. Tanács-jegyzőt a fegyelmi bírósághoz az elnök nevez. Másodbiróságilag a legfőbb ítélőszék fegyelmi bírósága jár el. Fegyelmi ügyekben az ügyvédi kart a kamara ügyésze mint közvádló képviseli." Fiáth Ferencz b. veszprémi főispán: Nagyméltóságú elnök ur! méltóságos főrendek! Midőn ezen most előttünk fekvő törvényjavaslat először fordult meg a méltóságos főrendek tanácskozásainak szőnyegén: én voltam bátor a mélt. főrendek kegyes engedelmével ezen akkor előttünk feküdt törvényjavaslatot egész átalánosságában és terjedelmében a mélt. főrendeknek kegyes szemügyre vételre ajánlani. Elismertem én akkor is, hogy Magyarországon az ügyvédi kar nem részesül azon átalános tiszteletben és becsülésben, mely nagyobb részét tudományánál, műveltségénél, szorgalmánál, becsületességénél és állásánál fogva méltán megilleti. Elmondtam akkor és kifejtem ennek természetes okait. Most ezek ismétlésével a mélt. főrendek becses türelmét annál kevésbé fogom fárasztani, mivel alig lenne reményem arra, hogy a mélt. főrendeket állításaim igazságáról meggyőzhessem, s igy röviden csak e kérdés iránt már előbb elfoglalt álláspontomat kívánom továbbra is megtartani. Különösen kiemeltem akkor azon nagy jelentőségű és nagy horderejű két főelvet, melyeket e törvényjavaslatban letéve találtam, t. i. az ügyvédek együvé tartozásának és felelősségének elvét, mert azt hittem, és reménylem ma is, hogy ezen két faktor segélyével a magyar ügyvédi kar is csakhamar azzá fogná magát kinőhetni, minek tulajdonkép lennie kellene. A legnagyobb súlyt azonban az ügyvédi kamara - rendszerre fektettem, mert ez nyújt módot, alkalmat és hatalmat arra, hogy az ügyvédi kar saját erejéből salakjától minél előbb menekülhessen, és ezek folytán voltam bátor a méltóságos főrendeket megkérni arra, hogy az akkor előttünk feküdt törvényjavaslatot, úgy a mint volt, minden módosítás nélkül fogadják el, mint olyant, mely megfelel a tényleg létező szükségnek, a törvényhozás intentiójának és azon czélnak, melyet a tör-