Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.

Ülésnapok - 1872-157

CLVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 349 seggel, hogy nem 40 törvényszéket, hanem 20-at akar megszüntetni. És ebben nem lát semmi sérelmet. Én azt hiszem, hogy az igazságügyminister által adandó informatió sokkal biztosabb alapot szolgáltathat e tekintetben, mintsem az, a mely a jogügyi bizottság dispositiójára állott. Igaz, a mit Apponyi György ő nagyméltósága is hangsúlyozott, hogy bizony a bíráknak anyagi állása nem nagyon irigyletes, és hogy az állam őket uem is jutalmazhatja egyébbel, mintha függetlenségökct biztosithatja; ezt elfogadom, de csak azt kérdem, ha a függetlenség biztositékának 40 törvényszékre nézve eltörlése vétkes, hibás és nem helyes eljárás, miért lehet helyeselni azt 20 törvényszékre nézve, mert hisz akkor ez sem helyes. E mellett, a mint ő nagyméltósága is mondotta, a további rendelkezést a törvényhozás magának tartotta fenn és azt nem tekintette administrationális intézkedésnek ; minthogy pedig a törvényhozás ezt magának fentartotta, most a törvényhozás e kérdésben rendelkezni akar. A mi magát a birói személyzet kinevezését illeti, ezt a törvényhozás magának soha sem arrogálta, de nem is volna czélszerü; hanem azt a minister ő Felsége nevében gyakorolja és a kinevezés, ha alkotmányos akar lenni, a felelős igazságügyminister ellenjegyzése mellett történik. Felmerült úgyhiszem a múltkor az a gondolat, de nem igen reflectáltak rá, hogy a törvényszékek helyei, kerületei a törvényhozás utján állapíttassanak meg, de ez oly tömkelegbe vezetne bennünket, hogy nemcsak ezen országgyűlés működését absorbeálná, hanem talán a másikét is. Igen jól emlékszem, hogy 1825., 26., 27-ben kiküldöttek egy országos conscriptiót, ez végrehajtotta a postalis conscriptiót; 1836-ban a munkálatot felvették és átlátták, hogy itt egyes vidékeknek a másikhoz viszonyított érdekei forognak fenn. Eldisputáltak jó sokáig a portális rectificatio felett az országgyűlésen, de még sem rendezhették azt, hanem rábízták azt József nádorra. Akkor igen is helyesen történt a conscriptio ; az ország bizalommal viseltetett a nádor iránt és a portalis rectificatio ez utón végre is hajtatott; de a törvényhozás maga ebbe nem bocsátkozott, mint nem bocsátkozott a bíróságok első szervezésébe sem, mert különben a mai napig sem volna az szervezve, hanem megbízta a ministeriumot, hogy később az ő általa tett intézkedést beczikkelyezés végett beterjeszsze, ez pedig ebben a törvényjavaslatban is fenn van tartva. Méltóztassanak most megengedni, hogy néhány szót mondjak a birák függetlenségéről {Halljuk!) Én azt hittem, hogy az egész országban én vagyok a legbuzgóbb „laudator temporis acti" ; de ebben túltett rajtam a főtárnokmester ur; mert én nem merném elvállalni azon állításért a felelősséget, hogy a 48 előtti birói kar az akkori intézményeknél fogva függetlenebb volt, mint az előtt. 0 exciája azt mondotta, hogy az elsőfokú bíróság választatott, és mert választatott, független volt. Cziráky János gr. (közbeszól): Fijggetlen volt a kormánytól. Tomcsányi József: Ezt akartam én is mondani, de ezt nem méltóztatott előbb felemlíteni. Cziráky János gr. (közbeszól): De mondtam! Tomcsányi József: Azonban a bírónak nemcsak a kormánytól, hanem az egész országtól függetlennek kell lennie, mire nézve e törvény elégséges garantiát ad nekem. Kikből állottak akkor az első folyamodású bíróságok ? Állottak az alispánból, a szolgabiróból és az esküdtekből. Ezek választattak; de egy sereg táblabíró minden gyűlésen a főispán által lett kinevezve. És ezek az assessores sedis judiciariae elmentek a tárgyalásra és szavaztak akkor, midőn nekik tettszett. De minő tárgyalásokon jelentek meg? Azokon, a melyek iránt érdeklődtek. Úgy látszik, hogy a felső bíróságoknál ő nagyméltósága arra fekteti a legnagyobb súlyt, hogy nemcsak ő Felsége, hanem az ország előkelő más méltóságai: az országbíró, a nádor és az ország prímása által is neveztettek ki a felsőbb birák. Ebben én nem birom feltalálni a függetlenség garantiáját oly törvényszékeknél, hol a kinevezett birák együtt működnek azzal, ki őket bizonyos részben kinevezi. Sőt a septemvirátusnak tekintélyét, mely iránt mi bizonyosan tisztelettel viseltetünk, az intézmény bizonyára nem óvta volna meg soha, ha nem óvta volna azt meg a birák charactere. Hogy miért van