Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.

Ülésnapok - 1872-156

CLVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 311 lommal akkor, midőn — in verso ordine, a mi igen rendén volt, előbb az adótörvények kerülvén szőnyegre, — részünkről azon óhaj terjesztetett elő, melynek a kormány részéről készségesen megfelelve lön, hogy t. i. felderittessék a pénz­ügyi állapot, és hogy ahhoz képest mindenki meggyőződését nyilatkoztathassa. Jött később alkalom ő nmltságának a főkamarásmesternek felszólalása következtében, midőn in specie tár­gyaltattak az adótörvények, akkor előadtuk is erre nézve nézeteinket. En tehát részemről ezen nézetek ismétlésével a mltgos főrendeket átalá­ban a tanácskozásban tartóztatni nem kívánom, hanem igen röviden csak az államháztartást megállapító ezen törvényjavaslatra egész átaiá­nosságban meg kell jegyeznem, hogy mindazon megtakarítások, melyeket több alkalommal a meg­előzött budget-viták alkalmakor részletekre ter­jeszkedve, én a mélt. főrendek előtt felemlitni bátor voltam, ennek a törvényjavaslatnak kereté­ben vagy épen nem, vagy igen csekély részben foglalnak helyet. Ennek természetes következmé­nye tehát az, hogy én részemről ezen budget­nek, úgy a mint előttünk fekszik, belbecséről egyátalában meggyőződve nem vagyok. Nem szándékozom legkevésbé is vádat emelni a jelen kormányférfiak irányában, kik ezen budgetet elődeiktől átvették, és azt, a mint igen sokszor és ma is előterjesztetett, mintegy átmeneti bud­getnek tartják; de ép én ezen átmeneti budgetet olyannak látom, mely által nehezen fogjuk el­érni az óhajtott czélt, — bár egész elismeréssel akarok nyilatkozni, hogy vannak benne megta­karítások, de ezen 'megtakarítások — és ez ter­mészetesen ismét a fentlevő viszonyok következ­tében támadt és nem lehetett talán máskép, — ifem oly nagymérvűek, hogy azon a bajon se­gitni fognak, melynek orvoslását mindig szem előtt tartottuk, t. i. hogy biztosan kiköthessünk azon révparton, a hol állandó alapon nyugvó reményt nyújthatunk az országnak, hogy vala­hára az állam bevételei és kiadásai közti oly szükséges egyensúly megállapítva legyen. Eu ezen, bár átváltoztatott budgetet, melyet a mos­tani kormány elődei előterjesztettek, nem tekint­hetem másnak, mint mindig azon lejtőn tovább­tovább csúszó, most ugyan megkátrányozott, de szú-ette kompot, mely minket a partra biztosan vezetni nem fog. Azért én belbecséről meggyő­ződve nem vagyok. Hasonlag ennek következménye az is, hogy a mi financiális politikánkat illeti, — csak erről szólok, mert egyébre nézve őszintén megvallom, a tettek terén üdvözlendem a kormányt, és oly rövid idő óta, a mely működésűknek engedtetett, részemről tolok a bizalmat nem tagadom meg, s legnagyobb részrehajlatlansággal fogok minden egyes előterjesztett tárgyat Ítélet alá bocsátani,— de a financiális politikára nézve ez alkalommal is ki kell jelentenem, hogy részemről bizalommal iránta nem viseltetem, és pedig ugyanazon indo­kokból, melyeket máskor előterjesztettem s me­lyek némelyike sokak állítása szerint nem kö­vetkezetes. En részemről ezen törvényjavaslatot azokból kiindulva, miket megelőző szónokbarátaim, Szé­csen Antal és Zichy Nándor gr. előterjesztettek, a részletes tárgyalás alapjául elfogadom és ezt is indokolom, mert én részemről az államház­tartás szükségéről nem gondoskodni egy pilla­natig sem kívánok; hanem gondoskodni kívánok annyival is inkább, miután ezen mostani évre szolgáló államháztartásra vonatkozólag, már az időnek oly előrehaladott stádiumában vagyunk, hogy úgy is annyi sok mindenféle indemuitynek megadása szükségessé és elkerülhetlenné vált a létezett körülmények miatt, melyeknek én súlyát akkor is constatáltam és most is elismerem. Távol legyen én tőlem oly talajra állani, mely a kormányozhatás lehetetlenségére vezet, s ez az egyedüli ok, mely arra vezérel, hogy ezen törvényjavaslatot átalánosságban igenis a discussio alapjául elfogadom, fentartván magam­nak az egyes részleteknél a mélyen tisztelt jelen­levő kormányférfiakhoz némi kérdést intézni, vagy pedig egyik-másik tételt vitatás tárgyává tenni. Még egyre kell reflectálnom, a mi Andrássy Manó gr. előadásában mondatott, hogy t. i., a mi még előrelátható úgyszólván nem volt, a mi talán csak később fog megállapittatni, azt már a budgetbe bevenni és befoglalni alig lehetett; mert az illető vasutakkal való egyezkedések és más ily előgondoskodások még kellően nem vétethettek szemügyre. Erre nézve nem pártol­hatom a pénzügyminister ur ő exciája nézetét,

Next

/
Thumbnails
Contents