Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.
Ülésnapok - 1872-156
CL VI, ORSZÁGOS ÜLÉS. 309 nem kérné. Ha az első áll, — ámbár a másodiknak is kellene állnia, felfogásom szerint, — akkor ezen 90 milliónyi követelés kielégítése folytán felmerülhető költségeknek is iudicálva kellene lenniök a budgetben, mivel ez oly összeget képez, melyet száradásba kell venni, miután az, hogy oly adatokat, melyeket nem láttunk, nem szavazunk meg, oly tény, mely úgy a belmint a külföldön az ország hitelét emeli. Az épen hitelünk megcsökkenésének egyik oka, hogy ez eddig nem igy történt. Ezek után, mivel a tárgyalást továbbra megakasztani nincs szándékomban, kérek az iránt a miuister ur ő exejától felvilágosítást, hogy miért nem terjesztette be előbb ide a ház elé a meghatalmazás iránti törvényjavaslatot, hogy azt a budget előtt tárgyalhattuk volna? Széll Kálmán pénzügyminister: Miután ő méltósága gróf Andrássy Manó kérdést intézett hozzám, csak igen röviden fogok válaszolni. Nem osztozom azon részében előadásának, melyet elmondott, annak indokolására, hogy — ha bár ezen költségvetést elfogadja, nem azért fogadja el, mert azt alaposnak tekinti. Nem osztozom azon felfogásában sem, hogy a költségvetés épen olyan számadás, mint bármely más számadás, mert szerintem lényeges különbség vau költségvetés és számadás közt. A költségvetés: előirányzat. Az előirányzat alapján történt államháztartási kiadások és bevételek összefoglalása, az lesz majd a számadás, azt feltünteti az évi zárszámadás. Hanem én a dologhoz csak épen rövidséggel szólva kijelentem, hogy azért nem vétetett fel a költségvetésbe azon összeg, mely ő méltósága által említtetett, mert a felett először a törvényhozásnak kell határoznia. Az nagyon természetes, hogy azon törvényjavaslatba, mely ma került a tanácskozás alá, nem lehetett belefoglalni azt, a mi oly javaslatnak lehet eredménye, mely csak holnap vagy holnapután kerül a ház tanácskozása alá. Azt méltóztatik ugyan mondani, hogy ezen összeget a kormánynak előre kell tudnia 5 de hogyan lehetne azt tudnia, a mi még csak későbbi egyességnek a tárgya ? Hiszen akkor a ministeriumnak | nem kellene felhatalmazás az egyezkedésre, és nagyon sajátságos lenne megmondani, hogy ennyi vagy annyi összeget veszszünk fel és csak azután kezdeni meg a tárgyalásokat azokkal a vállalatokkal, azokkal az intézetekkel. Méltóztassanak egyébiránt meggyőződve lenni, hogy a ministerium ez irányban nem fog bármely kérdés elől kitérni, melyet a mélt. főrendi ház jónak fog látni hozzá intézni, és meg fogja mondani mindenkor véleményét, ha az iránt meg fog kérdeztetni, meg fogja mondani specialiter, hogy miből fogja ezen összeget fedezni; de ezt méltóztassék akkor kérdezni, mikor a törvényjavaslat tárgyalás alatt lesz itten, és a mikor aztán ő méltósága is nagyobb tájékozottsággal fog hozzászólhatni, mint jelenleg, midőn — én annak tulajdonítom adatainak hiányosságát, a törvényjavaslatot egész figyelmére méltatni nem méltóztatott. Zichy Nándor gróf: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! En első sorban csak a költségvetéshez akarok szólani. Fel vagyök mentve a hosszabb szólás kötelezettsége alól az által, hogy egyrészt Szécseu Antal ő nagyméltósága már kifejtette azon nézeteket, melyeket magaméinak vallok, és részemről örömmel constatálhatom, hogy a pénzügyiminister ur, is apropriálta azon nézeteket, melyeket más alkalommal én voltam szerenesés constatálhatni. Az előttünk fekvő költségvetésnek budgetszerii megvitatása, különösen azon időszak miatt, a melyben azt tárgyaljuk, úgyszólván csaknem lehetetlen, mert már ezen költségvetés tényleges gyakorlatában vagyunk, és másrészt, mert a ministerium — és ezt én is constatálom, — a költségvetésben elfoglalt álláspontokat nem taríja olyanoknak, melyek alapján a közügyek rendezését és a jelen financiális állapotból való kibontakozást elérni lehetne. A költségvetés az államháztartást úgy tünteti elénk, mint egy gépet, mely az előtt az országgyűlés elején el volt látva a szükséges olajjal, hogy rendesen működhessék, most azonban lassanként elvonatik tőle az olaj, mely épen fentartására szükséges, és előbbutóbb óvakodnunk kell, hogy abból nagyou is sokat ne vonjunk meg, mert nemcsak hogy a gép maga nem fog járhatni, hanem maga a gépnek műszere is meg fog romlani, még mielőtt egy oly gépezetet tudnánk helyreállítani, a melynek mozgásban tartására szükséges erőkkel bírnánk. De másrészt magát ezen költségvetést sem