Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.

Ülésnapok - 1872-154

292 CLIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. szeretnék praeeedenst teremteni ily indokolással; és pedig azért nem, mert áj vita támadhatna az indokolás tartalmáról azok között, kik a történt megállapodást indokolással, s a kik indokolatlanul óhajtanák visszaküldeni a képviselőházhoz. Ennélfogva én ugy óhajtanám átküldetni a jegyzőkönyvi kivonatot, mint az, az imént felolvastatott. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztassanak szokott bölcsességök szerint határozni. Én a magam részéről szorosan a szabályok szerint véltem eljárni. Ha t. i. indítvány tétetik, a házszabályok szerint szükséges, hogy az írásban indokolva terjesztessék he, s az akkor vagy elfogadtatik, vagy nem. Ha elfogadtatik az indítvány, akkor az indokolás az elfogadásnak alapjául szolgál, Hasonlólag, ha valamely törvényczikk módosítást vagy almódositást nyert, szintén szükséges, hogy az illető indítványozó ebbeli módosítását vagy ármódosítását Írásban foglalva előterjeszsze, mely magában foglalja egyszersmind az indokolást. Itt oly eset történik, a melyre nézve nem akarom mondani, hogy egyátalában semmi példa nem lett volna, t. i. a mélt. főrendek abban állapodtak meg, hogy a szóban levő törvénj^javaslatátalánosságban se fogadtassák el a tárgyalás alapjául, s igy igen természetes, hogy ezen el nem fogadás indokoltassék, azonban az cl nem fogadás indokolása azon érveknek ionalán történik, a mely érvek a vezérszónokok által előterjesztettek. Most az a kérdés, mely utat méltóztatik a ház követni: azt-e, hogy indokolva küldessék vissza, vagy pedig akként, mint az jelenleg szerkesztve van. E kérdés feletti döntés a mélt. főrendek bölcsességétől függend. Mailáth György országbíró: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! En igen tudom méltányolni azt, a mit igen tisztelt barátom báró Mesznil Viktor fölhozott. Minden esetre a legeorrectebb eljárás, ha a jegyzőkönyv tisztán csak azt tartalmazza, a mi kimondatott; azonban ez esetben mégis a főkamaxásmester ur ő nagyméltóságának javaslatához jánüok, azon oknál fogva, mert sem a parlamenti illemmel, sem a eollegialis viszony természetével nem tudom megegyeztetni azt, hogy teljesen, szárazan, indokolás nélkül közöltessék ily fontos határozat. Lehetetlennek sem tartom a dolgot, mert ha a t. elnök ur néhány perezre felfüggeszti az ülést, jegyző' ur lesz szives a jegyzőkönyvet indokolva szerkeszteni oly értelemben, mint azt a többség nézeteiből merítheti. Ha ez ellen észrevétel lesz, vagy vita fejlődik, azt természetesen megakadályozni, hátráltatni nem lehet, de a többség határozhat ez esetben is. Azért részemről a főkamarásmester ur ő nagyméltóságának javaslatához járulok. [Helyeslés.) Wenckheim Béla b. ministerelnök: Nmeltóságú elnök ur. mélt. főrendek! Az kétséget sem szenved, hogy a tegnapelőtti ülés határozata folytán a jegyzőkönyvben a végzés másként nem vétethetett be, mint akként, a mint az az elnök ur által kimondatott, ki is azt akként mondotta ki, hogy a többség a szőnyegen levő törvényjavaslatot átalánosságban sem fogadván el, a ház ezen határozata szokott^ módon a jegyzőkönyvi kivonat közlése mellett a képviselőházzal közöltetni fog. EzI eddig correct eljárás. Ha a mai ülésben valaki indítványt tesz, és azon tekintetnél fogva, melyet az országbíró ur ő nméltósága felsorolt, hogy bizonyos illemnél fogva és azon okból, hogy mód és alkalom nyujtassék, hogy ezen kérdés ismét a mélt. főrendek elé visszakerülhessen, akkor ez iránt a többség elhatározását megakadályoztatni nem lehet, és azon többségnek, mely azon határozatot hozta, módjában lesz az indokokat, melyeket a discussióban a javaslat elvetése mellett felhozott, a jegyzőkönyvben röviden jelezni. A tegnapelőtti eseményről szóló jegyzőkönyvet tehát helyesen szerkesztettnek tartom; ha azonban a főkamarásmester ur által tett indítvány elfogadtatik, akkor alig lehet meggátolni, hogy újból vita ne támadjon. Szögyény-M. László: Legyen szabad csak egy pár szót szólanom. (Halljuk!) A képviselőház iránti figyelem és méltányosság tekinteteinek, úgy látszik, minden oldalról bizonyos súly tulajdoníttatik; szerény javaslatom két oknál fogva nem látszik elfogadhatónak. Az hozatik fel először, hogy a mi tárgyalásainkban erre nincs praecedens, és másodszor, aggodalma van Mesznil bárónak, hogy ha az elfogadtatnék, mi ezzel praecendenst alkotnánk. Az elsőre nézve én is állítottam, de kénytelen vagyok magamat modificálni; igaz, hogy oly eset, melyben a